A számítógépes szövegszerkesztőnek egyik igen hasznos szolgáltatása a helyesírás-ellenőrzés. A program különböző nyelvekhez nyújt helyesírás-ellenőrzést és más nyelvi szolgáltatást, többek között a magyar nyelvhez is. A magyar nyelvi modult megtalálhatjuk az interneten a http://extensions.services.openoffice.org/en/project/hu_dicts címen, innen lehet telepíteni.
A helyesírás-ellenőrző használata két módon történhet: interaktívan és külön kérésre. Az interaktív helyesírás-ellenőrzés a gépelés közben történik, minden a számítógép számára nem értelmezhető szót piros hullámos vonallal aláhúz a program. Az interaktív mód be- vagy kikapcsolásához az eszköztáron találunk gombot, piros hullámos vonallal aláhúzott ABC képben. Tény, hogy így láthatjuk a dokumentumunkban az elgépelt szavakat, azonban egy hosszú szöveg átnézése időigényes lehet ezen a módon. Ezért kérhetjük az F7 leütésével (vagy a Tools/Spelling and Grammar ) funkcióval, hogy a program fusson végig minden szövegen, és emelje ki az elgépelteket, melyet rögtön javíthatunk is.
Mivel a program több nyelvű dokumentumot is kezel, meg kell határoznunk, hogy a bekezdések milyen nyelven vannak, ez alapján tudja a program kiválasztani a megfelelő helyesírás-ellenőrző eszközt. Ezt a Tools menü alatt található Language almenü megfelelő pontjának kiválasztásával tehetjük meg.
Fontos azonban tudnunk, hogy nem hagyatkozhatunk teljes egészében az automatikus helyesírás-ellenőrzésre. Ahhoz, hogy megfelelően használjuk az eszközt, ismernünk kell annak alapműködését is. A számítógépes helyesírás-ellenőrzés egy helyesírási szótár alapján történik, vagyis a háttérben létezik egy hatalmas szótár, melybe bevitték az összes, a számítógép számára ismert adott nyelvű szót. A program a szóadatbázis mellett ismeri az adott nyelv jellemzőit is, vagyis a magyar nyelv esetében ismeri a ragokat, toldalékokat és egyéb specifikus elemeit a nyelvnek. Így a szótár és a megfelelő nyelvi jellemzők alapján igyekszik elkülöníteni a hibás szavakat a hibátlanoktól. Ebből adódik ugyanakkor a hátránya is a megoldásnak. A program ugyanis nem képes értelmezni a mondatot, így ha a szavak megtalálhatók az adatbázisban, akkor azokat elfogadja, függetlenül attól, hogy együtt semmi értelme a használatuknak. Így egy elgépelt szó adhat egy másik helyes értelmes szót is, amit a program nem tud érzékelni. Jó példa erre a tény és a fény , mely szavak egyetlen betűben különböznek – melyek közel vannak egymáshoz a billentyűzeten, mind a két szó helyes és értelmes, azonban a mondaton belül nem mindegy, melyiket használjuk. Másrészt előfordulnak olyan esetek is, hogy a program helyes szavakat is helyteleneknek jelöl. Ennek oka, hogy akármilyen nagy a szótára a programnak, nincs olyan szótár, amely mindent tartalmaz, különösen a szakszövegek esetében. Habár a magyar szótár úgy lett létrehozva, hogy több ezer könyvön lefuttatták a programot, begyűjtve azokat a szavakat, amelyeket nem ismert fel a rendszer, majd ellenőrizték azok helyességét és bevitték az adatbázisba, ennek ellenére rendszeresen találok szavakat, melyek nincsenek a szótárban. Tehát az eszköz segítségként jó, azonban nem hagyatkozhatunk csak rá, ismernünk kell a helyesírást, és át kell olvasnunk a gépelt szöveget.
A nyelvi modul továbbá rendelkezik szinonima-szótárral (magyar nyelv esetében még nincs), illetve ismeri az elválasztási szabályokat is, mely révén a program automatikusan elválasztja a szavakat a sor végén a legszebb tördelés érdekében.
Használjuk ki a nyelvi modulok adta segítséget, azonban ne bízzunk meg száz százalékban egy robot döntésében.
Innen folytatjuk.
A kérdéseiket, hozzászólásaikat továbbra is várjuk a bzs@cnt.rs címre.
