Fotó:Molnár Edvárd
A tavalyi Megasztár 4 egy csapásra ismertté tette Király Viktor nevét és újabb tehetséggel gazdagította a magyarországi zeneipart. Viktor amellett, hogy 2008 legjobb hangja lett, egy lemezszerződést is aláírhatott és a rajongók legnagyobb örömére a megasztáros dalokat tartalmazó lemez után a nyáron megjelent első önálló lemeze is, melyen tíz vadonatúj dal hallható. Király Viktor a városnap alkalmából Szabadkára érkezett, hogy egy pergő hangulatú élő show-val szórakoztassa a Szabadság téren összegyűlt közönséget, ahol egyaránt hallhattunk feldolgozásokat és legújabb szerzeményeiből is átnyújtott egy zenei csokrot.
- Mennyiben változtatta meg az életed a Megasztárban aratott győzelmed?
– Hát igen. Hirtelen kerültem be a köztudatba, és ez először kicsit ijesztő érzés volt, de az ember egy idő után hozzászokik. Furcsa érzés, hogy bárhová is megyek, odajönnek az emberek, megszólítanak, autogramot kérnek, ugyanakkor nagyon örülök neki, hogy megnyertem a Megasztárt és azt csinálhatom, amit mindig is szerettem volna. Remek érzés. Ez volt az álmom.
- Mennyire nehéz nővéred, Király Linda árnyékában kifejezésre jutni?
– A Megasztár alatt is többször feltették nekem ezt a kérdést, de azt kell hogy mondjam, ez nekem egyáltalán nem teher. Mi egy nagyon összetartó család vagyunk, a mai napig együtt lépünk fel, és nem csinálunk kérdést abból, ki kinek az árnyékában él és dolgozik. Linda mindig is énekelt. Nagyon tisztelem őt, és tulajdonképpen ő a példaképem, ettől függetlenül én haladtam a saját utamon, és most, a Megasztár után sincs köztünk rivalizálás. Segítjük egymást, és ma már nem Linda öccseként gondolnak rám, hanem Király Viktorként, ami nagy megtiszteltetés számomra.
- Hogyan éled meg a hirtelen jött népszerűséget?
– Én úgy látom, hogy aki ebben a szakmában dolgozik és komolyan veszi a zenélést, az nem száll el a sikertől. Én például nem járok bulizni, és ha nincs fellépésem, a szabadidőmben új dalokon dolgozom, vagy tökéletesítem a meglevőt. A karrier mellett azért a magánéletemre is tudok elég időt szánni, viszont nagyon nehéz azt megóvni a nyilvánosságtól. Nem szeretek a magánéletemről beszélni, és azt szeretném, hogy ha a médiában szerepelek, az az eredményeim miatt legyen, de persze időnként lehetetlen kivédeni, hogy ne készüljön egy-egy kép, vagy ne jelenjen meg egy hír, aminek semmi köze a munkámhoz. Maga a nyilvánosság különben nem zavar, illetve csak nagyon ritkán, amikor szeretnék egy kicsit pihenni, kilépni ebből a világból, és nem lehet.
- Mit kell tudni az új albumodról?
– Az első válogatásalbumon azok a dalok szerepeltek, amiket a műsor alatt énekeltem, vagyis az élő hangfelvételek kerültek fel rá, a nyáron pedig megjelent az első szólólemezem. Egyre feljebb kerül a Mahasz listákon, máris a Top 10-ben van, és azt látom, hogy összességében igen pozitívan fogadták. Az albumon tíz dal hallható, valamint a Forgószél című dal remix változata, stílusában viszont igen tarka. Próbáltunk egy populáris lemezt készíteni, így van egy electropop szám, de rockos sőt slágeres dal is felkerült az albumra. Idővel majd bizonyára kialakul a konkrét zenei stílusom, de azt hiszem, a közönségnek is nagy szerepe van ebben, úgyhogy idővel olyan dalok születnek majd, ami megfelel a rajongók ízlésének, ugyanakkor én is benne vagyok. Mindenképpen nagy hangsúlyt helyezek a dalszövegekre, zenei hangzásában viszont arra törekszem, hogy minél populárisabb legyen.
- Többször is szóvá tette a zsűri, hogy a magyar kiejtésed nem tökéletes, az első albumodon viszont magyarul énekelsz. Nehéz volt megbirkózni a nehézségekkel?
– Nagyon nehéz volt – vallja be nevetve Viktor. – Rengeteget szórakoztunk a stúdióban, de elégedett vagyok az eredménnyel. Egyébként jártam logopédushoz is, és próbálom állandóan csiszolni a tudásomat, de sosem lesz tökéletes. Tizenöt évet éltem Amerikában, és amikor Magyarországra érkeztem, akkor is angol nyelvű iskolába jártam. Tulajdonképpen ez az akcentus lassan egyfajta védjegyemmé válik. Mivel sokkal könnyebben boldogulok az angollal, mint a magyar nyelvvel, a dalok szövegét is angolul írtam meg. Aztán jött Sztevanovity Natali, egy nagyon tehetséges lány, akivel sikerült közösen magyar nyelvre lefordítani a megírt dalokat, és olyan szövegek születtek, melyekhez ő maga is hozzátett, és néhol az angol szöveget is sikerült megőrizni magyar fordításban, miközben a mondanivaló lényege nem változott. Nagyon jó volt vele együtt dolgozni. Azt tervezem, hogy néhány dalt azért feléneklek angolul is, ezekkel akár külföldön is próbálkozhatunk majd.
- Amerikában vagy Magyarországon szeretnél inkább karriert csinálni?
– Mivel ezt a szakmát szeretném űzni életem végéig, illetve amíg csak lehet és bírom, természetesen szeretnék minél nagyobb hírnévre szert tenni, és sikereket elérni Magyarországon és külföldön is. Ettől függetlenül nagyon jól érzem magam Magyarországon is, és nem vágyom vissza New Yorkba, a szülővárosomba. Persze időnként hazalátogatok, sőt a környező országokba is elmegyek. Szerbiában is jártam már, sőt újvidéki barátnőm is volt már. Egy keveset meg is tanultam tőle szerbül. Például azt, hogy „Volim te” (szeretlek). Szabadkán most vagyok először, és bár nem sok időm volt körülnézni, amit láttam, az nagyon tetszik. Gyönyörű város és nagy megtiszteltetés, hogy meghívtak a városnapi ünnepségre.
- Hogyan képzeled el magad tíz év múlva?
– Egyelőre még nem tudom. Szép lassan szeretnék haladni előre, hamarosan készül majd egy videoklip, és persze a lemezbemutató turné sem marad el, legalábbis több koncertet tervezünk. Aztán dolgozunk tovább. Abban biztos vagyok, hogy tíz év múlva is ugyanezt szeretném csinálni, csak még magasabb szinten, még több országban. De majd kiderül.
