1. ábra
Sok esetben szükség van arra, hogy egy-egy felsorolás elemei szintén felsorolások legyenek. Ezt azonban nem csak funkcionálisan, hanem kinézet útján is illik jelölni (lehetőleg az olvasónak minél áttekinthetőbb legyen). A jelölt listák estében ez kivitelezhető különböző jelölések útján is, például a magasabb szinten számokkal, alacsonyabb szinten pedig az ábécé betűivel. Azonban, ha belegondolunk, jelöletlen lista elemeit is jelöljük (pöttyel, vonallal), melyek variálásával ugyanez elérhető.
Ugyanakkor jó áttekintést biztosít az is, ha az alacsonyabb szintű felsorolás rendre beljebb húzzuk, ami tovább növeli az áttekinthetőséget. A jelölt (számozott) felsorolásoknál még azt a trükköt is alkalmazhatjuk, hogy az alacsonyabb szintű elemet a magasabb sorszámával is jelöljük, ponttal elválasztva (pl. 1, 1.1, 1.2, 2, 2.1, 2.2, 2.3 stb.)
Legelőször meg kell tanulnunk, hogy hogyan tudjuk a felsorolás elemeit egymás alá rendelni. Erre több módszer is van, azonban mindegyik esetében először jelölni kell a programnak, hogy felsorolásról van szó. Ezt megtehetjük az erre előlátott ikonok segítségével az eszköztárról (1. ábra), vagy Format menüpont Bulets and Numbering eleme segítségével (ahol már formázhatjuk is azt). Végső esetben (gépelés közben alkalmazzuk) úgy is elindíthatjuk a felsorolás alkalmazását, hogy számmal plusz egy elválasztó karakterrel (pont, bezáró zárójel stb.) kezdjük a bekezdést – ebben az esetben jelölt felsorolást hozunk létre, vagy mínusz jellel indítjuk a sort – jelöletlen felsorolást létrehozva. Amennyiben az automatikus korrekció be van kapcsolva, akkor a sor végén, amikor leütjük az Entert, automatikusan felsorolás módba vált a program. Ezután minden egyes bekezdés a felsorolás folytatása lesz.
Tipp: amennyiben az Enter leütése után nem a program felsorolásra változtatta a bekezdésünket, de mi nem ezt szeretnénk, az Undo funkcióval (CTRL+Z) megsemmisíthetjük az automatikus javítást.
Tipp: gépelés közben, amikor a következő bekezdést már nem szeretnénk felsorolásként alkalmazni, az Enter leütése után nyomjuk meg kétszer a Backspace gombot.
Ha már felsorolásként kezeljük a bekezdéseket, akkor annak szintenkénti rendezését elvégezhetjük az ilyenkor megjelenő eszköztár segítségével (2. ábra) – az eszköztár automatikusan megjelenik, ha a kurzort felsorolás valamely bekezdésébe helyezzük. Ha valakinél nem jelent meg az eszköztár, azt kézzel is be kapcsolhatja a View/Toolbars/Bullets and Numbering segítségével (vagy ki is kapcsolhatja). Ezen az eszköztáron áthatunk egy-egy jobbra, illetve balra mutató nyilat, mely sorban egy szinttel beljebb, illetve egy szinttel kijjebb mozgatja a kurzorral jelölt bekezdést (felsorolás elemét). A következő két nyíl, amelyek alatt egy-egy kis nyíl is található, nem csupán az adott felsorolás elemet mozgatja, hanem azok al-elemeit is – ha egy egész struktúrát akarunk mozgatni. A négy fel és le mutató nyíl pedig lehetővé teszi az elemek sorrendjének a variálását – ugyanúgy működnek, mint a jobbra-balra társai.
Az elem szintjét (vízszintes) meghatározhatjuk a billentyűzet segítségével is. Az adott felsorolás elejére kell léptetnünk a kurzort (legegyszerűbben a Home billentyű leütésével), majd a Tab gombbal tudjuk egy szinttel beljebb vinni a felsorolási elemet, illetve a SHIFT+TAB gomb segítségével tudjuk azt kifelé mozgatni.
Most már csak meg kell formáznunk a többszintű felsorolásunkat...
Innen folytatjuk.
A kérdéseiket, hozzászólásaikattovábbra is várjuk a bzs@cnt.rs címre.
