Az emberi test és lélek tudatos fejlesztésének legrégebbi módszerét kortól független bárki elsajátíthatja
Baktai Ádám születése óta a keleti kultúra varázsában él: nagybátyja hatására hatéves kora óta vegetáriánus, majd 15 évesen Indiába került egy kolostor-iskolába. Tíz évet élt ott, ahol a diákévek után tanított és iskolát igazgatott. 1995-ben szentelték pappá, jelenleg Budapesten él.
Ádámmal a jóga elterjedéséről és gyógyító hatásáról beszélgettünk:
– A jóga alapvető ismerete a Védákban keresendő, szanszkrit nyelven a jóga szó „kapcsolatot” jelent – Indiában ez egy spirituális világhoz való kapcsolódási folyamatot jelent. A több ezer éves jógának több fajtája létezik, ezek közül nyugaton a hatha és az asthanga jóga a legelterjedtebb, amelyek a fizikai jógához tartoznak. A kriya, a rádzsa, a bhakti, a kundalini jóga ennél jóval meditatívabb. A hatha jóga 70-80%-a fizikai gyakorlat, a többi része meditáció és légzőgyakorlat, míg a meditatív jógáknál ez az arány fordított.
–Milyen jótékony hatásai vannak a nyugaton elterjedt fizikai jógának?
– Mint minden mozgás, a jóga is vérbőséget okoz: a többletvér gyulladást csökkent, átmozgatja a szöveteket, segíti a megújulásukat és beindítja az öngyógyítási folyamatokat. A jóga az egyetlen olyan mozgás, amely leviszi a vérnyomást, folyamatosan átjárhatóvá teszi az ereket kívülről befelé, ezért nagyon jól átmozgatja az érfalakat, és minden meszesedést, káros anyagot lemos a vérfalakról – egyszerűen kizárja a trombózis lehetőségét. A jóga fenntartja a szöveteink kollagén és elasztin egyensúlyát, táplálja a lágyszöveteket, átmozgatja a szalagokat, inakat, és ugyan nem épít izmokat, de tónusossá teszi azokat. Az idős emberek már sajnos nem tudnak combbicepszből fölkelni: „lefókáznak” a kanapé szélére, onnan kézzel segítik föl magukat, mert nincs meg a combizom a tónusa. A jóga olyan szinten fenntartja ezt a tónust, hogy akár 100 évesen is problémamentesen mozoghatnánk.
–Nagy jelentősége van a jógában a nyújtásoknak és a fordított testhelyzeteknek is, ezek milyen hatást váltanak ki?
– A jóga attól különleges, hogy a legtöbb sporttal ellentétben nincsenek benne pumpáló mozgások: azzal, hogy folyamatosan nyújtunk, egy állandó, statikus nyomás jön létre a testben, ami a nyirokmirigyeket stimulálja. Ezek aztán elválasztják a megfelelő folyadékot a sejtközi állományból, ami visszapréseli a vérsavót az erekbe, ezzel hígítja a vért. Másrészt a nyirokmirigy dúsítja az ízületi folyadékot, azaz karbantartja, „olajozza” az ízületeinket. Jógával stimuláljuk a belső elválasztású mirigyeket is, amelyek szintén folyadékot választanak el, s nyugtató hatást fejtenek ki. Fejenállással a szívünk a fejünk fölé kerül, ezzel javul az agyunk vérellátása, előrehajláskor a gerincünk alá kerül a szívünk, amitől a szívünk vérellátása lesz jobb, ha pedig a tüdő kerül a mellhártya alá, a légzésünket könnyítjük meg.
–Hogyan hatnak a jógagyakorlatok az emberi agyra?
– Az orvosi egyetemen egy pánikbeteg kislánynak azt mondta a professzora, hogy ne szedjen gyógyszert, hanem kezdjen el jógázni – már orvosi szempontból is bizonyított ugyanis, hogy a jógának közvetlen hatása van az agyműködésre. Nagyon átmozgatja a tudatunkat és az agyunkat, amelynek két funkciója van: az agykérgi funkció a tudatos gondolkodást segíti, az agytörzsi pedig a szervezet „automatikáját” működteti – ez utóbbit mozgatja át elsősorban jóga, amivel például javul a memória. Herman Svoboda, Freud kollégája a váltott orrlyukas légzést tanulmányozva megállapította, hogy ez a gyakorlat annyira egyenletesen stimulálja az első két agylebenyt, hogy a praktikus embereknél az intellektuális, az intellektuálisabbaknál pedig a praktikus oldalt javította.
–A légzőgyakorlatok ezen felül miért fontosak még?
– Egy átlagember mintegy 20%-nyi fáradt levegőt hagy a tüdejében kilégzés után – ily módon akkor is elfáradunk estére, ha egész nap nem csinálunk semmit, mert maga a légzés is fáraszt. A jógalégzés viszont pihentet és szellemileg felfrissít, mivel a beáramló levegő 80%-át az agyunk használja föl. Ha a belélegzett levegő 80%-át nem kapja meg az agyunk, a szervezetünk magától elkezdi emelni a vérnyomásunkat, vagy elkezdünk ásítozni, hogy több oxigént kapjon az agyunk. A jóga ezeket a dolgokat is összehangolja.
–Nyugaton különféle jógatrendek alakulnak ki, az utóbbi években terjedt el Magyarországon és Szerbiában is a 38-40 fokos melegben végzett Bikram -jóga. Erről mi a véleményed?
– A jóga Amerikában egy sikeres üzletággá vált, a Bikram-oktatást jó karrierlehetőségként hirdetik arrafelé, ami 2 hónap oktatói képzés után 40-60 ezer dolláros éves fizetéssel kecsegtet. Technikailag ez a fajta jóga tulajdonképpen fitness, mert felpörget. Jógázni egyébként túl melegben, szélben, hidegben nem szabad a Hatha Yoga Pradipika szerint. A túlzott melegben való jógázásról 20 évnyi tapasztalat után ortopéd orvosok megállapították, hogy felnőttkori csípőficamot eredményez, és azok a nők, akik legalább heti 3 alkalommal melegben jógáznak, jó eséllyel nem esnek teherbe.
–Van olyan betegség vagy állapot, amikor nem ajánlott jógázni?
– A jógában semmilyen tiltás nincsen, csupán bizonyos állapotokban vannak kerülendő gyakorlatok: várandós kismamák nem csinálnak csavarást, és a 32. hét után a hanyattfekvéses póz nem jó a babának. Nyugaton működnek olyan jógaklinikák is, ahol a betegek jógával gyógyulnak. A szívbetegségre például kifejezetten jó hatással van – ma már nyugaton is elfogadott gyógyászati vonatkozásai vannak.
–Mennyi idő alatt lehet elérni azt, hogy a jógaéletmód természetessé váljon?
– Legalább heti kétszer kell edzeni egy-másfél órát. De a jóga nemcsak testgyakorlás, hanem életmód is: egyesíti azokat a technikákat, amelyek fejlesztik testi-lelki egészségünket, erkölcsi nézeteinket és önismeretünket. A jóga először a testünket szoktatja át a rendes tónusra és tartásra, de hatásával pozitív lelki és életmódbeli változásokat is okoz.
