A művésznők felemelkedése a propagandaminiszter ágyán át vezetett
Kizárt, hogy Joseph Goebbels , a náci hazugsággyár vezérigazgatója fehér lovon jelent meg a lányok álmában. Miféle fehér ló, még csak nem is álmodtak róla. A veleszületett fejlődési rendellenesség következtében eltorzult a lába, talpa befelé fordult, s arra kényszerült, hogy a lábfej külső szélén járjon. Ezt nevezi az orvostudomány dongalábnak.
Csenevész termete, alacsony, vézna alkata miatt a fiúk szüntelenül gúnyolták, s ez mély sebeket ejtett lelkén.
A másik megrázkódtatást az első világháború kitörése előtt élte át: önként jelentkezett katonának, de a sorozóorvos gyenge fizikumára hivatkozva alkalmatlannak nyilvánította. Kiszuperálása olyan mély traumát okozott Goebbelsnek, amelyet életében nem tudott feldolgozni: haláláig borzongott önnön fizikumától, nyomoréknak, haszontalannak érezte magát.
Ha már nem ragadhatott puskát, nem vehetett részt a harcmezőkön vívott véres ütközetekben, nem nézhetett farkasszemet az ellenséges katonákkal, uszító szavakból kovácsolt gyilkos fegyvert, s ezzel a náci mozgalom propagandagépezetének élharcosává vált. Nélküle Hitler nem nyerhette volna meg a választásokat, nem teremthette volna meg a náci birodalmat, s nem hajthatta volna végre a népirtást.
Leni Riefenstahl
Mindez többé-kevésbé ismert. Az idén azonban megjelent olyan könyv, amely teljesen más szemszögből közelíti meg Goebbels bonyolult személyiségét. A szerző Peter Longerich, a londoni egyetem történelemtanára. Vaskos kiadványában nem Goebbels közéleti, politikai tevékenységével, hanem szerelmi életével, afférjaival foglalkozik, s szexuális mániákusnak ábrázolja.
Miért gyilkoltatta meg a Goebbels házaspár hat gyönyörű gyermekét, mi késztette őket e hátborzongató bűncselekményre? Erről szól Petra Fohrmann-nak A propagandaminiszter gyermekei című könyve, amelyben hatvan év hallgatás után először szólal meg Käthe Hübner, Goebbels gyermekeinek nevelőnője. A propagandaminiszter családjának életéről szóló könyv igazi zsíros pletykagyűjtemény, amely nem véletlenül kavart botrányt Németországban. Az eszményi koronatanú azt vallotta, hogy hat évtized után is hallgatott volna, ha nem dühíti fel A bukás – Hitler utolsó napjai című német film hamis, hazug tartalma. Szerinte a szereplők nem hasonlítottak a történelmi személyekre, s nem mindegyik Goebbels gyerek volt szőke.
Käthe Hübner 23 évesen került a Goebbels családhoz. Nem volt párttag, s ezért azt hitte, hogy nem lesz alkalmas az állásra, de megtetszett kenyéradó gazdáinak, s alkalmazták. A fiatal nevelőnő 1943 novemberétől kezdve szolgált a családban, s 1945. április 22-éig, Hitler bunkerébe való levonulásukig velük maradt.
A nevelőnő, bár tisztelte munkaadóit, kiteregette szennyesüket. Emlékezete szerint a háborút már elvesztették, ennek ellenére a náci propagandavezér tovább hajszolta a lányokat, Magda Goebbels pedig összeszűrte a levet férje egyik munkatársával. Wilfred von Oven, Goebbels segédtitkára tartott az ínséges időktől, ezért mindig egy főtt krumplit hordott a nadrágzsebében. Hitler még saját bizalmasában, Goebbelsben sem bízott, ha náluk teáztak, a saját termoszából töltött magának.
A Goebbels házaspár magánéletéről a nevelőnő kifecsegte, hogy a propagandaminiszter utálta az anyósát, de az anyjával sem ápolt bizalmas viszonyt, aki nem elvétve azt ismételgette, hogy ,,ez a gyerek már megint rossz fát tett a tűzre”.
Käthe Hübner a gyermekeken kívül a háziasszonnyal töltötte el a legtöbb időt a családból. Az asszony keveset foglalkozott a gyermekeivel, vagy férjét látogatta meg Berlinben, vagy teavendégeket hívott. Élénken él az egykori dadában az az élmény, amikor a jegyrendszer idején a Goebbels mamának egyszer elfogyott a vaja, meglopta saját gyermekeit. A kártyajátéknak hódolt, akkor is pasziánszozni ült le, miután 1945. május elsején megmérgezte Hitler nevének első betűje alapján Helgának, Hildének, Helmutnak, Holdinének, Heddának és Heidenek keresztelt gyermekeit. A szülők attól tartottak, hogy gyermekeikre rémes évek várnának a háború után a Goebbels név miatt. A buddhista tanokban hívő Magda Goebbels a gyermekgyilkosságokat úgy magyarázta meg önmagának, hogy az ártatlan gyermekek második életükben földi paradicsomban élhetnek majd.
Lida Baarová
Visszakanyarodva Peter Longerich 912 oldalas könyvére, önmaga szerepét megszépítő, meghamisító, ezért hitelességében felettébb megkérdőjelezhető forrásmunkán, elsősorban Goebbels naplóján, magánfeljegyzésein alapul. Miután 1914-ben a leendő propagandaminiszter felismerte, hogy közvetlenül nem lehet részese a hadi eseményeknek, naplójában azt jegyezte fel, hogy ,,egy bizonyos Lena Krage enyhített keserűségemen, s éjjelente a Császárparkban csókolóztunk” .
Ha hinni lehet naplójának, a bonni egyetemen folytatott tanulmányai alatt két testvérnek Agnes nek és Liesel nek kezdte csapni a szelet. Szülővárosában, Rheydtben egy fiatal tanítónő, Else Janke iránt táplált a hagyományos diák-tanár kapcsolatokat túlszárnyaló érzelmeket, de mint írja ,,ez csendes, plátói szerelem volt” . A tanítónő azonban egyszer színt vallott, s elárulta ifjú hódolójának, hogy anyja zsidó. Ekkor már felsejlett Goebbels igazi személyisége. Naplófeljegyzése: ,,Elmondta családi múltját. A bája világként omlott össze bennem” .
Goebbels 1930-ban egy náci gyűlésen találkozott Magda Quandt tal, aki abban az időben egy gazdag ember felesége volt. Miután az asszony elvált, 1931-ben frigyre léptek. A boldogító igen nem jelentette Goebbels féktelen szexuális étvágyának megzabolázását, sőt nemi vágya hatalmának gyarapodásával párhuzamosan nőtt. Felesége eltűrte a megszámlálhatatlan flörtöt, de férje legtovább tartó, csaknem kétéves kapcsolatát Lida Baarová szép cseh színésznővel már megsokallta. Hitler segítségét kérte, aki egyértelműen Goebbels tudomására adta, vagy szakít a színésznővel, vagy befejezettnek tekintheti karrierjét.
Goebbels a karriert választotta.
Ormos Mária nemzetközi hírű történészünk Hitler leghűségesebb hívéről az alábbiakat jegyezte le: ,,Elkezdődött Josepf Goebbels életének fénykora. Hivatalának pompás palotát építtetett, és megszervezte az ország propagandairodáinak hálózatát. Döntő befolyást gyakorolt a sajtóra, rádióra (rohamtempóban elterjesztve a potom összegért árult néprádiót), kisajátította a filmipart, és vezető pozíciót vívott ki magának az egész kulturális és tudományos élet területén. Nélküle nem lehetett filmet készíteni, tárlatot megnyitni, ősbemutatót tartani, színházi műsort összeállítani. Beleszólt abba, hogy két sebészprofesszor közül melyik kapjon állami kitüntetést, hogy mi maradjon benne a heti filmhíradóban, ki legyen egy adott film főszereplője stb” .
E tömör idézet egyértelmű választ ad arra, miként válhatott egy visszataszító férfi nőfalóvá. A művésznők felemelkedése Goebbels ágyán át vezetett.
Az előbbieket mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy Goebbels felsült, s nem sikerült birtokába vennie Leni Riefenstahl t, akit Susan Sontag írónő a szépség szörnyetegének nevezett. Az emberarcúnak hamisított nácizmus tehetséges propagandistája, vélték mások. Ezzel szemben hívei úgy értékelték, hogy Riefenstahl minden idők legkiválóbb dokumentumfilm-készítője, Hitler korának elfogulatlan krónikása, a szépség megszállottja, mindenben a tökéletest, a hibátlant, az erőt, az életet kereste.
Riefenstahl is megírta emlékiratait. Azt állította, hogy Goebbels 1932 nyarán tett neki először ajánlatot, s ő ezt visszautasította. Másodszor Goebbels az irodájába rendelte, letépte róla ruháját, s megkísérelte nemi kapcsolatra kényszeríteni. Riefenstahl felháborodottan kirohant, meg sem állt Hitlerig, s panaszt tett. A lehető legjobb helyen. Hitler ugyanis látta a Kék fény nagy sikert aratott filmet, amelynek főszereplője Leni Riefenstahl. A film lenyűgözte a Führert, aki a film egyik jelenetéről, amelyben Leni kisasszony a tengerparton lenge szoknyácskában, ellenfényben táncolt, kijelentette: , , A legszebb, amit valaha is filmen láttam”.
Goebbels és Riefenstahl kölcsönösen halálosan gyűlölte egymást, de egyikük sem tehetett a másik ellen semmit.
Mindketten ugyanannál a gazdánál szolgáltak.
