Felkelti-e vajon a szélenergia felhasználásának hazai szorgalmazóinak érdeklődését?
Az utóbbi időben sok szó esik a szélenergiáról, annak hasznosításáról. A vezető politikusok „felfedezték”, hogy Bánátban gyakori a széljárás, és most ezeknek a szeleknek az értékesítésén törik a fejüket. Az újvidéki, pillanatnyilag Nagybecskereken élő Milentije Ivković már ezen nem töri a fejét. Ő elkészítette azt a szélvitorlát, amelyet ötletes újításai miatt nemcsak Szerbiában díjaztak, hanem elnyerte vele a világ legrangosabb újítói elismerését is, a Word Intellectual Property Organization ( WIPO – Szellemi Tulajdon Világszervezete ) díját.
Egy klasszikus szélturbina...
– Nyugdíjas vagyok. Géplakatosként, kovácsként és gépszerelőként dolgoztam a régi Jugoszlávia minden részében. A Tartományi Tartalékalap alkalmazottja voltam és ott dolgoztam, ahova az alap küldött. Az újvidéki Pobedában kezdtem, de dolgoztam a péterváradi Sloga téglagyárban, ahol a a végtelen szalagon készítettem néhány újítást... A szélvitorlát azért gyártottam, hogy megkönnyítsem magamnak a munkát. Fiamnak egy hatalmas gyümölcsöse van Nagybecskerek közelében, de nemrég Belgrádban kapott munkát és nem tudja művelni. Én vállaltam magamra e terhet. A gyümölcsösben sem áram, sem víz nincs. Pontosabban létezik egy fúrott kút. Innen kellett megoldanom a hatalmas gyümölcsös öntözését. Egy teljes éven át törtem a fejem, rajzoltam, számolgattam, mire sikerült megszerkesztenem azt a szélgenerátort, amelyik a kútból meríti a vizet és feltölti a tartályt, ahonnan a fákat locsolom. Ilyen megoldások már vannak a világban, az enyém abban különbözik a többinél, hogy hordozható, egyszerűen és gyorsan szétszerelhető és összeszerelhető és a széllapátokat is úgy helyeztem el, hogy a leggyengébb szél is működtetni tudja a szerkezetet.
Milentije, akit mindenki csak Milének nevez, elmondja, hogy szerkezete nagyon jól bevált. Egyetemi tanárok, mérnökök nézték át, vizsgálták meg és dicsérték a műszaki megoldásokat.
… és Mile szélturbinája (Dávid Csilla felvétele)
– A manapság elterjedt szélturbinák rögzítettek és ki vannak téve az erős szelek, viharok romboló erejének is. Amit jómagam szerkesztettem, az egyrészt hordozható, másrészt pedig egy olyan szerkezettel láttam el, amely vihar esetén leblokkolja és védetté teszi a széllapátokat és az egész szerkezetet. A kiállításokon bemutatott és jelenleg alkalmazott szélturbina most csak öntözésre szolgál, de tervezek egy generátor beépítését is, így az öntözés mellett áramot is fejleszthetek vele.
–Amikor az úgynevezett alternatív energiáról, a napenergiáról, a szélenergiáról, a víz erejéből kapott energiáról beszélnek, akkor a kőolaj, a szén felhasználását, az atomerőművek üzemeltetését támogatók azzal érvelnek, hogy a nap, a szél, a víz túl drága. Igaz-e állításuk, vagy csupán saját érdekkörüket próbálják ezzel az érveléssel védeni?
– Az általam készített szélgenerátor attól függően, hogy csak szivattyúként használják, vagy áramfejlesztőként is, 1500–2000 euróba kerül. Kaptam már néhány megrendelést, elsősorban a Tisza-parti hétvégi házak és telkek tulajdonosaitól. Sajnos én nem tudok saját erőmből üzemet, gyárat nyitni, és nem is akarok, de szívesen fogadnék egy vállalkozót, aki fantáziát lát a szélenergia hasznosításában.
Ha jól tudom, ilyen célú tartományi és köztársasági projektumok is léteznek. Sajnos, nem valószínű, hogy ezekben a projektumokban Milentije Ivković szélgenerátora helyet kap, még akkor sem, ha a WIPO kiváló találmánynak tartja. A döntéshozatal szereplőinek érdeke ugyanis nem mindig azonos a hazai újítók, feltalálók, a hazai gazdaság fejlesztőinek érdekével. Majd akkor lesz számukra üzlet, ha ugyanez külföldről érkezik hozzánk.
