Focimaci

Gulácsi, Dibusz, Kerkez, Sallai, Schäfer, Szoboszlai és a magyar labdarúgó-válogatott többi tagjának mezét is magára öltötte az Európa-szerte milliókhoz hasonlóan valódi focilázban égő TV Maci, amelynek a magyar válogatott játékosainak mezébe bújt limitált kiadása csak arra vár, hogy velünk lehessen a futball-Európa-bajnokság legizgalmasabb pillanataiban, és együtt szurkoljon velünk a magyar válogatottnak! Legalábbis ezzel reklámozzák az új terméket a kifejezetten erre szakosodott maciboltban, ahol az egyedi gyártású, focimezes macik a tervek szerint az Európa-bajnokság végéig lesznek elérhetők.

A TV Maci tehát, akin egykor generációk nőttek fel, a remek marketingfogásnak köszönhetően új életre kelt, pedig – ki gondolná – tavaly ünnepelte a hatvanadik születésnapját. Ebből az alkalomból az MTVA illetékeseitől különleges belépőkártyát kapott ajándékba, amivel hivatalosan is a közmédia munkatársa lett, ugyanis – mint akkor mondták – a sokak kedvencévé vált barnamedve nem csupán egy bábfigura, hanem az évtizedek során a Magyar Televízió jelképévé is vált, éppen ezért a közmédia látogatói központjába érkező diákcsoportok is rendre megismerkedhetnek a maci történetével, beleshetnek a szobájába, sőt közös fényképeket is készíthetnek vele.
A felnövekvő generáció tagjai közül bizonyára kevesen tudják, hogy a TV Maci először 1963. április 15-én, húsvéthétfőn tűnt fel a Magyar Televízióban, ahol eleinte fekete-fehérben jelent meg. A maci egy panellakásban élt, és a nézők azt kísérhették figyelemmel, ahogyan megfürdik, fogat mos, megnézi a mesét, majd szó nélkül elmegy aludni, jó példát mutatva ezzel a gyermekeknek, akiknek körében igen nagy népszerűségnek örvendett, ám nemcsak körükben volt ez így, hanem szinte minden korosztálynak a kedvencévé vált. Mindez persze később sem változott, sőt talán még növekedett is népszerűsége azt követően, hogy néhány évvel a megjelenése után már színesben is láthatta őt a nagyérdemű, amelynek tagjai számára csak akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a maci voltaképpen barna, a ruhája pedig zöld színű. A huszadik születésnapja aztán újabb változást hozott a kedvenc macink életében, ugyanis akkor alakították ki végleges formáját, aminek következtében a bundája világosabb, a mozgása és az arcjátéka pedig kifejezőbb lett, sőt kapott egy barátot is Paprika Jancsi személyében.

Az internetet böngészve számos érdekes információt találhatunk a TV Maciról, feltéve, ha nem rendelkezünk eleve sokrétű és szerteágazó ismeretanyaggal róla. Megtudhatjuk például, hogy a több nemzedék fülében még ma is csengő dallam, amelyet Vajda József fagottművésztől hallhattunk, eredetileg a Dörmögő Dömötör rádiójáték zenéje volt, sőt ha még tovább keresgélünk a világhálón, egyebek mellett egy izgalmas kvízt is találunk, amelyből a megfelelő válaszlehetőségek kiválasztását követően megerősítést nyerhetünk annak tekintetében, hogy a TV Maci megálmodója Bálint Ágnes volt, az eredeti figurát Lengyel Zsolt, a későbbi bábfigurát pedig Foky Ottó tervezte, míg az esti mese főcímzenéjét Pécsi József szerezte, továbbá megtudhatjuk például azt is, hogy 1980-ban a világűrbe is eljutott, ahova Farkas Bertalan vitte magával, illetve azt is, hogy rendelkezik személyi igazolvánnyal, mivel 2000 végén utolsóként kapott ilyen jellegű papíralapú dokumentumot, amelyben anyja neveként állítólag a megálmodója, Bálint Ágnes neve szerepelt, és a sort természetesen még sokáig folytathatnánk.

A TV Maci tehát hatvan után is él és virul, bár valószínűleg egészen mást jelent a most felnövő generációknak, mint azoknak, amelyek éppen rajta nőttek fel, egy-egy ilyen ötlet azonban, mint amilyen például az említett szurkolói kiadás, akár hosszabb távon is visszahozhatja a köztudatba akár a TV Macit, akár más egykori kedvenceket, még akkor is, ha értelemszerűen nem ez az ilyen és ehhez hasonló akciók elsődleges célja. A plüssmacis film poénját ugyan már jó néhány évvel ezelőtt lelőtte Seth MacFarlane, de ki tudja, lehet, hogy egyszer majd valaki meglátja az igazán nagy lehetőséget a Focimaciban, azaz a TV Maci és Szoboszlai Dominik vagy éppen Gulácsi, Dibusz, Kerkez, Sallai, Schäfer meg a többiek közös szerepeltetésében is, legyen szó akármilyen, műfajról, hiszen – ahogyan mondani szokás – az emberi fantáziának csak a csillagos ég szabhat határt, vagy esetenként talán még az sem!