Ismét mgr. Hajnal Jenő lett a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, akit karácsonyi interjúnkban évértékelőre és a jövőre vonatkozó fejlesztések, projektumok felvázolására kértünk fel.
Meglehetősen eseménydús volt a múló esztendő: Magyarországon országgyűlési, nálunk nemzeti tanácsi választásokat tartottak. Hogyan értékeli az elért eredményt annak tudatában, hogy sikerült megőrizni a folytonosság lehetőségét?
– Mindkét választás a vajdasági magyarság és a Magyar Nemzeti Tanács szempontjából is meghatározó és sorsfordító volt. 2018 áprilisában ugyanis úgy döntött Magyarország, a Délvidék, a Kárpát-medence és a világ magyarsága, hogy egy nemzet vagyunk, és az is maradunk szülőföldünkön, közös hazánkban, a Kárpát-medencében, Európában és a nagyvilágban. 2018 novemberében pedig a vajdasági magyarság döntött úgy, hogy közös jövőt építhetünk, mert mindaz, amit négy évvel ezelőtt tervbe vettünk mára – hála nagyrészt a Magyar Kormány támogatásának – valósággá vált úgy, hogy közben sikeresen éltünk törvény adta lehetőségeinkkel is. A folytonosság esélye épp ezért még inkább arra biztat bennünket, hogy minden, ami eddig is fontos volt számunka, még inkább felértékelődjék. Mindez pedig – bízom benne – kitágítja majd mindazok látókörét, akik fontosnak érzik, hogy szülőföldjükön keressék boldogulásukat.
Hajnal Jenő (Ótos András felvétele)
A közelmúltban megalakult az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács, amelynek ismét ön az elnöke. A Magyar Összefogás sikere minden bizonnyal javarészt az Ön által vezetett MNT elmúlt időszakban kifejtett munkájával magyarázható. Miben látja az elmúlt négy év legnagyobb sikerét? Van-e olyan program, amely nem valósult meg, vagy befejezetlen maradt?
– Az elmúlt négy év legnagyobb sikerét abban látom, hogy amit elterveztünk, amit megígértünk, és amit a Gondviselésnek hála elvégezhettünk, az előre vitte közösségünket, erősített bennünket. Viszont olyan fejlesztésekbe is belekezdtünk, amelyek befejezése a következő évek feladata lesz. Ilyen a vajdasági magyar bölcsődei és óvodai hálózat további fejlesztése és bővítése, a vajdasági magyar közoktatási hálózat optimalizálása, új középiskolai diákkollégiumok építése, a meglévők felújítása és befogadóképességük növelése, a vajdasági magyar felsőoktatási képzés folyamatos anyanyelvűsítése.
A kultúra területén is elsőbbséget élveznek a megkezdett felújítások és építkezések befejezése, a nemzeti jelentőségű programok és intézmények rendszerszintű finanszírozása. Megoldásra vár a vajdasági magyar folyóirat-kiadás finanszírozásának tartós megoldása is. A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában 2016 júniusában megjelent szerb–magyar középszótár magyar–szerb változatának kidolgozása és kiadása 2021 tavaszáig.
A szabadkai Szent Teréz-székesegyház megkezdett állagmegóvásának és felújításának befejezése. Egyéb sürgős templomfelújítási és egyházfejlesztési tervek megvalósítása is esedékes. Mindenekelőtt a vajdasági magyarság jelképének számító aracsi pusztatemplom komplex védelme és konzerválása archeológiai környezetével együtt, valamint a magyar golgota sajkásvidéki emlékközpontjának kialakítása a zsablyai Havas Boldogasszony-templom teljes körű felújításával. A tájékoztatás területén fő célunk, hogy a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztése, korszerűsítése és működtetése folyamatos és kiszámítható legyen, és hogy ennek eredményeképp a következő négy évben kiteljesedjen a vajdasági magyar média stratégiai küldetése. Ebben a folyamatban megkülönböztetett figyelmet kap a szabadkai Magyar Médiaház, valamint két lapkiadónk: a Magyar Szó és a Hét Nap további fejlesztése, de nem marad el a helyi tájékoztatási eszközök és az azokat működtető civil szervezetek segítése sem.
A hivatalos nyelvhasználat érvényesítésének az alapja: a mindenkori anyanyelv fenntartása, a részarányos foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása és az olyan nyelvpolitika, amely közösségünket versenyképessé teszi azáltal is, hogy tagjai anyanyelvhasználati jogaikat ismerik és használják, de amely arra ösztönzi a többségi nyelven beszélőket is, hogy beszélő partnereink tudjanak és akarjanak lenni a hivatalban, az utcán, az élet minden területén úgy, hogy anyanyelvünk a nyelvek közötti versenyben sikeresen helytállhasson.
Munkamódszerben, szervezésben, általában az MNT működésében sor kerül-e valamilyen változtatásokra? Mit tekint az elkövetkező négy év legnagyobb kihívásának? Lesz-e kiemelt fejlesztési terület, új projektumok?
– Tapasztalataim alapján biztos vagyok benne, hogy a közvetlen közösségi kapcsolatok, az őszinte beszélgetések, a meghitt ünnepi alkalmak és a közösen megélt hétköznapok lehetőséget teremtenek arra, hogy terveink, projektumaink közösségünket szolgálják. Épp ezért azokra a kézzelfogható projektumokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek eredményeit minden család közvetlenül is megtapasztalhatja. Kiemelt célunk ugyanis, hogy a saját kultúra biztonságos környezetében segítsük a gyermekeket nevelő szülőket, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, a közösség szolgálatában álló szakembereket. Jó érzés, hogy mindezt az egységes magyar nemzet biztonságában tehetjük.
Elnök Úr, Ön és a családja hol és hogyan ünnepli a szentestét és a karácsonyt?
– Gyermekkorom óta a szenteste számomra az a káprázat és csoda, amely mindazokat ilyenkor a karácsonyfa köré gyűjti, akik legközelebb állnak a szívemhez akár velünk vannak, akár csak a távolból tudnak ezúttal ránk gondolni, vagy akár már csak az örökkévalóságból tudnak velünk együtt ünnepelni. Ilyenkor az egész család apraja-nagyja nagyon vigyáz arra, hogy a karácsony a közös öröm ünnepe legyen. A családé, az együttlété és a szereteté, de mindenekelőtt az unokáké. Akinek gyermeke, unokája van, az ritkán teszi fel magának a kérdést ilyentájt, hogy mit hoz a jövő. Mert a jövőt az ő szemükben látja még akkor is, ha az ember nagyon jól tudja, hogy a jövő magától nem hoz semmit, a jövőt magunknak kell megteremtenünk azzal a hittel és szeretettel, amely ilyenkor karácsony táján átmelegíti szívünket, lelkünket, és abban a bizakodásban, hogy Isten kegyelme áldottá teszi mindannyiunk számára 2018-ban is karácsony ünnepét és a ránk váró új esztendőt!
