Holnaptól Újvidék és Belgrád között nem közlekedik a vonat, ugyanis folyik a sínpárok lefektetése Újvidék és Inđia között. A felszedett, jó állapotban levő síneket azonban február folyamán Szabadkára szállítják, hogy megkezdődhessen a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítása is – tudtuk meg Kern Imrétől, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkárától, aki arra is rámutatott, hogy a gyorsvasúton zajló munkálatok miatt huzamosabb időre vagy részlegesen, vagy teljesen lezárják a Szabadka–Újvidék–Belgrád vasúti szakaszt, hiszen jövő januártól Szabadkától, vagyis a szerb–magyar határtól Belgrádig folynak majd a munkálatok.
– Nyílt pályán is el kellett kezdeni építeni a vasútvonalat, ezért állították le a vasúti forgalmat Újvidék és Inđia között. A vonatok Belgrádból Ruma, Šid, Horvátország irányába közlekednek majd. Újvidék és Inđia között nem lehetett volna a teljes terhelés alatt levő sínpályán megkezdeni az új sínek lefektetését, mert sokkal tovább tartana a vasút megépítése, és többletköltségekkel járna. A vasúti szakasz lezárása után egy évben gondolkodunk, egyelőre nem tudjuk, hogy az orosz kivitelező milyen gyorsan tudja befejezni ezt a szakaszt, de azt már tudjuk, hogy jövőre ugyanez vár az utazó közösségre Szabadka és Újvidék között, ugyanis ezt a szakaszt is lezárjuk, mert lebontjuk, majd újraépítjük az egész vasútvonalat – mondta Kern Imre. Vagyis akkor ezen a szakaszon is leáll a vasúti közlekedés, és a teherforgalmat a Zombor–Hódság–Újvidék vonalra terelik át, Újvidékről pedig Nagybecskerek és Pancsova felé tudnak majd a tehervonatok közlekedni. „Mivel azonban az idén felújításra kerül a Szabadka–Zenta és a Beodra–Nagybecskerek szakasz, jövőre már ezek is fogadni tudják a tehervonatokat” – emelte ki az államtitkár. Egyelőre a nemzetközi vonatokat érinti a forgalomkorlátozás, ám Szabadkáról a nyári időszakban nem indulnak vonatok Montenegróba és Barba sem. A bari vonatra csak Belgrádban lehet majd felszállni.
A minisztérium január közepén aláírta a szerződést az Újvidék és Pazova közti szakasz villamossági és a biztonság-technikai felszerelésének felállítására az orosz kivitelezővel. A mintegy 100 millió dolláros költségre Oroszország adott kölcsönt Szerbiának. A Szabadka–Újvidék szakasz munkálatait kínai kivitelezők végzik. A hitelszerződés már megvan, csak a kínai Exim Bank hitelfolyósítására várnak. A munkálatokat a gyorsvasúton várhatóan 2022 végére befejezik.
SZABADKA–ZENTA VASÚTVONAL MÁR AZ IDÉN
– Az Újvidék és Pazova között felszedett sínek egy részét februárban Szabadkára szállítjuk, ezeket fogjuk felhasználni a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítására, s ezen a szakaszon ez után 80 kilométer óránkénti sebességet tudunk biztosítani a személyvonatoknak, illetve az uniós előírásoknak megfelelő, 22,5 tonna tehernyomásos terhelést a tehervonatok esetében – tudtuk meg Kerntől, aki elmondta, jelenleg az infrastruktúráért felelős vasúti közvállalat a munkálatokhoz szükséges közbeszerzést bonyolítja, s ezt követően márciusban, vagy áprilisban megkezdődhetnek a munkálatok. Az építkezés a tervek szerint 6 hónapig tart.
– Ezen a szakaszon csak részleges forgalomkorlátozás lesz, vagyis csak bizonyos napokon állítják le a vasúti forgalmat – mondta az államtitkár.
A tervek szerint az idén megkezdhetik a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítását is. A szerbiai költségvetésben 50 millió eurós hitel felvételére nyílik lehetőség ennek a vonalnak a munkálataira. Remélhetően hamarosan sikerül megállapodni a hitelfeltételekről is az Exim Bankkal.
– Egy óra alatt Szegedre lehet majd érni Szabadkáról, persze, ha felgyorsul a határátlépési ellenőrzés. Hiszen még ha egy órát tart is az út, másfél órás vámellenőrzés esetén, senki sem fogja használni ezt a vonalat. Ugyanez vonatkozik a gyorsvasútra is. Ha 3-3,5 óra alatt Belgrádból Budapestre lehet érni, és a határellenőrzés eltart egy órát, ez megkérdőjelezi a gyorsvasút építésének indokoltságát – mondta Kern.
HATÁRELLENŐRZÉSI GONDOK
A közutakon a szerb–magyar határátkelőkön folyamatosan jelentkező torlódás egyre nagyobb gondot okoz az utasoknak. Erre próbálnak megoldást találni a két ország tárgyalófelei. Várhatóan tavasszal ülnek le a határszervek ebben a kérdésben tárgyalni.
– A horgosi nagy határátkelő rendezésére és bővítésére a minisztérium költségvetéséből különítettünk el pénzt. Szeretnénk leválasztani a személyautó-, az autóbusz- és a teherforgalmat, jelenleg ugyanis ha torlódás van a buszsávban vagy a teherautók sávjában, az átvetődik a személyi autóra is, és ha nincs rendszerezett folyosó, akkor az utasok körében nő a feszültség. A külön folyosók kialakításával fel tudnánk gyorsítani a közlekedést, így elsőbbséget élveznének azok a teherautók, amelyek romlandó árut szállítanak, illetve a menetrend szerinti buszjáratok. A jelenlegi három sávban nem lehet elsőbbséget adni ezeknek a járműveknek – tudtuk meg Kerntől, aki hozzátette, ha bővíteni tudják a bejövő és kimenő oldalt, a személyautók is újabb kapukat nyernek.
Az idén a tervek kidolgozása áll előttük, hogy jövőre kezdődhessenek a munkálatok.
– Az emberek tisztában vannak vele, hogy a határforgalom nemcsak egy félen múlik, nem a szerb oldal lassítja, hanem a magyar vámszervek. Erre is megpróbálunk megoldást találni, noha nem a hatáskörünkbe tartozik. Megpróbálunk közvetíteni a magyar szervek felé, hogy felgyorsulhasson az átkelés – mondta az államtitkár.
A felújított és a közeljövőben átadandó Bajmok–Bácsalmás határátkelő kapcsán közölte, a két ország között még nem született döntés arról, hogy változik-e az eddigi, 7–19 óráig tartó nyitvatartás, vagy nonstop működni fog.
