Keviben ma megszentelték az új-kenyeret. A rendezvénysorozat a hagyományokhoz híven a helyi Móra István Magyar Művelődési Egyesület székházától elindult felvonulással kezdődött, majd pedig Kormányos Zoltán, helybéli plébános által celebrált hálaadó szentmisével folytatódott, amelyen sor került az új-kenyér felszentelésére is. Ezután a művelődési egyesület székházában alkalmi kultúrműsorral és fogadással folytatódott az ünnepség.
A rendezvényen Perpauer Attilának, a Móra István Magyar Művelődési Egyesület elnökének az üdvözlő szavait követően Sztantity Szebasztián, Zenta Község tanácsának gazdasági ügyekért felelős tagja köszöntötte az egybegyűlteket, majd pedig a kevi művelődési egyesület mellett a környező települések művelődési egyesületeinek a képviselőinek a fellépését tekinthette meg a közönség.
Horváth Zsolt felvétele
Sztantity beszédében az augusztusi magyar ünnepekről megfogalmazódott gondolatainak a megosztása során rámutatott, hogy amennyiben ünnepekről beszélünk, kiemelten fontos az ünnepeknek a mai korhoz való kapcsolódását megtalálni, mert csak így találhatjuk meg e jeles dátumokban az értéket, amit igazából ünnepelünk.
Szebasztián ezt követően a jelenlévőket emlékeztette, hogy a magyar nemzetnek ebben a hónapban két fontos ünnepe van, amelyek közül a kenyérszentelő az egyik, az államalapítás napja pedig a másik.
–A kenyér szent ünnepségében az összetartozás értéke rejlik – hangsúlyozta ki a községi tanácstag, és hozzáfűzte, hogy egyrészt ez az ünnep lényeges egy család összetartozása szempontjából, e mellett pedig fontos a nemzet összetartozás szempontjából is és elmagyarázta, hogy az újkenyér ünnepe kapcsán több olyan ünnepi megmozdulás van a Kárpát-medencében, amely az összetartozás lényegességét emelik ki.
Az államalapítás ünnepe, amit szintén augusztusban ünnepelünk, ez meg szerintem a kitartásunkról az erőnkről és a megmaradásunkról szól – jegyezte meg beszédében a fiatal politikus.
Horváth Zsolt felvétele
– Arról, hogy ezer éve élünk ezen a területen és akármennyire és gyötrelmes és nehéz volt, itt folytatjuk a szokásos életmódunkat és megtartottuk magunkat ezen a tájon.
– És amennyiben a fentieket a mostani korba szeretném átvetíteni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt időszakban több helyen látszik, hogy egy kicsit fogy az erő, hogy apad a kút, és az összetartozás is úgy gyengül, ahogyan sérül az út, ami összetör minket.
– Ezen nincs mit szépíteni, mindannyian tapasztaljuk ezt – jegyezte meg, de egyben azt is hozzáfűzte, hogy a fentiekből kiindulva az előttünk álló feladatokat is fel kell vázolni. Így a kutat az erőhöz hasonlítva rámutatott, hogy új kutat kell ásni ahhoz, hogy a megerősítsük magunkat. Az utat pedig az összetartozás jelképének tekintve megemlítette, hogy ezt az utat is fel kell újítani.
Sztantity Szebasztián nem véletlenül használta jelképként a kutat és az utat, mivel a Zenta községhez tartozó faluban gondok adódnak a vízellátással és a falut Tornyossal összekötő út is katasztrofális állapotban van.
Horváth Zsolt felvétele
A községi tanácstag ugyanis beszéde során elújságolta, hogy a zentai önkormányzat kidolgozta egy új kút tervdokumentációját, megpályázta a kiépítését és most a kiírás eredményére vár. A Kevit Tornyossal, illetve Zentával összekötő út kapcsán pedig elmondta, hogy a községi önkormányzat tíz nappal ezelőtt egy keretegyezményt írt alá a Francia Fejlesztési Ügynökséggel (AFD), és a jövő hét végén adják át a terveket. Így amennyiben a VMSZ önkormányzati partnerei is beleegyeznek, akkor a 100 millió dináros keretből Kevinek különítik el a legnagyobb összeget és ebből a pénzből elkezdik az út felújítását.
– Meg kell újítanunk a kutat, hogy erőt adjunk a közösségnek a megmaradáshoz, és el kell kezdenünk az út felújítását, hogy megerősítsük az összetartozásunkat – hangsúlyozta ki beszéde végén Sztantity Szebasztián.
Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
Nyitókép: Horváth Zsolt felvétele
