Hagyományaink ápolásában, nemzeti önazonosságunk megőrzésében a szórványnak mindig fontos szerep jutott. Ez a magyar szórvány napjának Tordán megtartott központi ünnepségén ismét bebizonyosodott. A rendezvényt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, hetedik alkalommal tartották meg.
A himnusz eléneklése, valamint Dobai János és Sutus Áron ünnepi beszéde után ft. Masa Tamás plébános megáldotta a rendezvényt és annak résztvevőit. Ezúttal Pancsova, Hertelendyfalva, Kúla, Maradék, Nagykikinda, Törökkanizsa és Torda táncegyüttesei, hangszeres és énekes szólistái és szavalói mutatkoztak be.
– Torda szórványmagyar település, de éppen az, hogy szórvány vagyunk mi is és mindazok, akik ma este itt fellépnek, ez bennünket arra ösztönöz, hogy sokkal többet fektessünk be a kultúránkba, a nyelvünkbe, a hagyományaink, szokásaink megőrzésébe, hisz nekünk nincsenek külön önkormányzati és egyéb intézményeink, mi csak saját magunkra vagyunk utalva – mondta Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke.
A rendezvény házigazdája, a helybeli Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját.
– Nekünk nagy megtiszteltetés, ha nem is tudtunk kellőképpen ünnepelni, de a magyar szórvány napjának központi ünnepségét Tordán tartották meg. Hiszem azt, hogy azok a fiatalok, azok a gyerekek, akik itt táncolnak, énekelnek, citeráznak, szavalnak, őrzik és tovább viszik a hagyományokat, nagyapáink örökségét – mondta Sári Enikő, az egyesület művészeti vezetője.
Megtelt a színházterem (Fotó: Kecskés István felvétele)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, november 15-ét, 2015-ben a Kárpát-medence szórványmagyarságának napjává nyilvánította a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. Ez a nap a vajdasági magyarság kiemelt jelentőségű ünnepe, melyet minden évben más településen tartanak meg.
– A legfontosabb az, hogy ez a rendezvény mindenhol ahol szórvány, szigetmagyar közösségek élik mindennapjaikat, otthonra tud lelni. Abban a pillanatban ők lesznek a magyar szórvány, a szigetmagyar közösségeknek a legfontosabb pontjai. De azt is tudni kell, hogy minden régió ad minden évben fellépőt – nyilatkozott Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.
Sok szórványtelepülésen a magyar nyelvű oktatás hiánya miatt nehéz helyzetben vannak a fiatalok.
– Nagyon kevesen vagyunk Pancsován és ritkán lehet hallani magyar beszédet. Számomra nagyon lényeges, hogy ezt megtartsam, mivel engem úgy neveltek, hogy én magyar vagyok. Ezért kicsit szégyellném, hogyha magyar létemre nem tudnék magyarul – mondta a a hertelendyfalvi Kovács Tímea.
A rendezvénynek köszönhetően az egymástól távol eső szórványtelepülések között szoros kapcsolatok alakultak ki.
– A közöttük kialakult együttműködés, illetve egymás segítése, támogatása az, ami élteti az egész közösséget. Az MNT, a VMSZ és a VMMSZ sem csináltak soha különbséget a tömb és a szórvány között. Sőt azt kell mondani, hogy sokkal nagyobb odafigyeléssel dolgoznak a szórvány művelődési egyesületeivel – nyilatkozott Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke.
Közös videoüzenetben a Kárpát-medence magyar szórványközösségeivel karöltve egy Kányádi Sándor-vers rovátkás soraival a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai is vallottak nemzetszeretetükről. A közönség pedig a kultúrotthon előcsarnokában megtekinthette a húszéves jubileumát ünneplő Tordai Művelődési Napokról készült tárlatot.
Nyitókép: A pancsovai Csörömpölő zenekar fellépése (Fotó: Kecskés István)
