A szórvány ünnepe

Tordán, a magyar szórvány napjának központi ünnepségén Pancsova, Hertelendyfalva, Kúla, Maradék, Nagykikinda, Törökkanizsa és Torda táncegyüttesei, hangszeres és énekes szólistái és szavalói mutatkoztak be.

A rendezvényt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében hetedik alkalommal tartották meg. A helyszín megválasztásakor az egyik szempont az volt, hogy idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület.

Az eseményre újra megtelt a felújított kultúrotthon nagyterme. A himnusz eléneklése után Dobai János, Torda HK elnöke, és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. A műsor kezdete előtt ft. Masa Tamás plébános áldást mondott a rendezvényre és annak résztvevőire.

– Nincsenek külön önkormányzati és egyéb intézményeink, mi csak saját magunkra vagyunk utalva. A civil szervezeteink, a polgárok, ez a kis magyar közösség eddig is számtalanszor bizonyított – és remélem, hogy ezután is bizonyítja, hogy igenis a szórványban is van élet, hogy megőrizzük identitásunkat, megőrizzük kultúránkat, anyanyelvünket. Ezért fontos ez a mai ünneplés, és minden egyéb rendezvény, mindenféle munka, amit befektetünk abba, hogy itt, a szórványban is az itt maradt magyar közösség úgy érezze, hogy a magyar nemzetnek ugyanolyan tagja, mint aki tömbben él. Bízom abban, hogy – függetlenül attól, hogy fogyunk – még mindig vagyunk annyian, hogy képesek vagyunk nagy dolgokat csinálni, amely a megmaradásunkat és az itt maradásunkat biztosítja – mondta Dobai János.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját, november 15-ét, 2015-ben a Kárpát-medence szórványmagyarságának napjává nyilvánította a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma.

– A Magyar Nemzeti Tanács 2015 novemberében már beemelte a vajdasági magyarság jeles napjai és ünnepnapjai közé, és már abban az évben – habár akkor még szerényebb keretek között – megünnepelte a vajdasági magyarság Nyugat-Bácskában a magyar szórvány ünnepét. Az MNT és a VMMSZ által közösen szervezett rendezvény azóta minden évben más-más térségbe, településre látogat el. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy ez a rendezvény minden olyan helyen otthonra tud lelni, ahol szórvány, szigetmagyar közösségek élik mindennapjaikat. Abban a pillanatban ők lesznek a magyar szórvány szigetmagyar közösségek legfontosabb pontjai – mondta Sutus Áron.

Az idei rendezvény házigazdája a tordai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, amely ebben az évben ünnepeli fennállásának 75. évfordulóját. Három csoportjuk, a Kincsünk néptáncosai, a citerazenekarunk és a leánykórus is fellépett a rendezvényen.
– Számunkra nagy megtiszteltetés, hogy a magyar szórvány napja központi ünnepsége Tordán került megrendezésre. Hiszem azt, hogy azok a fiatalok, azok a gyerekek, akik itt táncolnak, énekelnek, citeráznak, szavalnak, őrzik és tovább viszik a hagyományokat, nagyapáink örökségét. Nehéz úgy szórványban, kis közösségben élni magyarként Vajdaságban, hogy hagyományainkat megőrizzük – véli Sári Enikő művészeti vezető.

A szórványlétről a leghitelesebben azok beszélhetnek, akik a mindennapjaikban megélik azt.
– A legdélebbi részen vagyunk. Úgy mondhatom, hogy a szórványnak a szórványa vagyunk. Mert nemcsak az anyaországtól vagyunk messze, hanem az itteni, vajdasági magyaroktól is messze vagyunk. Fel kell találnunk magunkat, és ha az egyik ajtón kilöknek, akkor nekünk a másikon kell bemennünk, hogy azt, amit el akarunk érni, elérjünk. Másképpen nem tudunk megmaradni. Nagy erő kell, nagy harc, hogy megmaradhasson a magyarság, vallja Lőcsei Vilmos, a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar ME elnöke.
Sok szórványtelepülésen a magyar nyelvű oktatás hiánya folytán nehéz helyzetben vannak a fiatalok.
– Az egyesület berkein belül gyűlünk össze, mert most már sajnos csak egyesületeinkben meg a templomainkban tudunk énekelni és magyarul beszélni. Hála istennek, most már a kislányaim is ott növekednek. Nekünk ez jelenti azt a helyet, ahol jól tudjuk érezni magunkat, magyar népdal, magyar nóta, magyar zene mellett. Évente több rendezvényen jövünk össze. Szervezünk különféle rendezvényeket, különböző rendezvényeken vendégszerepelünk. Próbálok derűlátó lenni és maradni, mert ha a statisztikai adatokat nézzük, akkor eléggé elszomorító. Harmincegynéhány évvel ezelőtt tizenhárman fejeztük be az általános iskolát, a kislányaim – akik 13 és 16 évesek – úgy járnak már és úgy jártak, hogy összevont tagozatban voltak, ketten, hárman. De ennek ellenére megmaradtunk és működünk továbbra is. Nagyon remélem, hogy a lányaim is tovább viszik ezt a nyelvtudást, népzene, néptánc, népdal iránti szeretetet – magyarázta Kiss Samu, a pancsovai Petőfi Sándor MME oszlopos tagja.

Csepregi Pali bácsi Maradékról jött. Unokáját hozta, aki szavalattal lépett fel. Kicsit korábban értek Tordára, és így megcsodálhatta a sok magyar gyereket egy helyen. De, mint mondja, Maradékon is vannak még magyarok.
– Folytatjuk, ameddig csak bírjuk, nem hagyjuk a nemzetet elveszni. Hogy még vagyunk, és hogy legyünk. Unokám magyar iskolába jár, egyetlen elsős. De, ha van rá lehetőség, akkor ki kell használni a lehetőséget, tudjon magyarul gondolkodni, írni, olvasni, mert én is magyar iskolába jártam – mondta.
Közös videóüzenetben a Kárpát-medence magyar szórványközösségeivel karöltve egy Kányádi Sándor-vers rovátkás soraival a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai is vallottak nemzetszeretetükről. A közönség pedig a kultúrotthon előcsarnokában megtekinthette a húszéves jubileumát ünneplő Tordai Művelődési Napokról készült tárlatot.