Juhász Bálint a vajdasági képviselőház új elnöke

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el!

Folytatódott csütörtökön – az ellenzék által számos esetben felrótt módon, két és fél hónapos szünet után – a tartományi képviselőház alakuló ülése, melyen megválasztották a ház új elnökét, alelnökeit, főtitkárát, bizottsági vezetőit és helyetteseiket. Juhász Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség Intézőbizottsága elnökének szavaztak bizalmat a képviselők a következő négyéves mandátumban az elnöki tisztség betöltésére. Egy 2004-ben bevezetett tradíció folytatásának nevezte annak tényét Damir Zobenica, a Szerb Haladó Párt képviselője, aki Juhász Bálintot méltatta egyetlen jelöltként a házelnöki tisztségre, mely szerint mindig a legnagyobb vajdasági nemzeti kisebbség soraiból, vagyis a magyarok közül kerül ki a képviselőház vezetője, s úgy értékelte, egy olyan hagyomány ez, amelyre maga is büszke, s melyre mindannyian büszkék lehetünk a tartományban. Emlékeztetett arra, hogy Pásztor István korábbi elnök háromszor is betöltötte ezt a fontos funkciót, ami rekordnak számít a vajdasági parlamentarizmus történetében. Közölte, hogy az elhunyt Pásztor István egy olyan rendet, tekintélyt teremtett ebben az intézményben, mely példaértékűnek számít nemcsak az országban, hanem sokkal szélesebb földrajzi értelemben is, s meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a kiváló gyakorlatot folytatja utódja, Juhász Bálint is. Méltatásában elmondta még, hogy egy tapasztalt közgazdásszal állunk szemben, aki munkakarrierjét hamar megkezdte Kishegyesen a polgármester tanácsosaként, majd felfelé ívelő pályáján dolgozott a Vajdasági Beruházásfejlesztési Alapnál (VIP), volt gazdasági titkárhelyettes, majd a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője is, mely az itt élő magyarság gazdasági megerősítésében játszik fontos szerepet. Már 2007-ben a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökévé vált, tanácstagja volt a pártnak, majd végrehajtó bizottsági elnöke.

„PÉNZÜGYI NACIONALIZMUS”

Az ellenzék nem támogatta a felsorolt érvek tükrében sem a jelöltet. Prof. dr. Miroslav Ilić, a Demokrata Párt–Együtt–Szabad Polgárok Mozgalma képviselője közölte, szerinte bárkit jelölhettek volna a magyarok sorából elnöknek, csak Juhászt ne, mert, mint mondta, ő a magyar kormány hivatalnokának számít, az általa irányított alapítvány pedig megosztotta nemcsak a vajdasági nemzetiségeket, hanem a magyarokat is a VMSZ-hez közeli és az azon kívüli magyarokra. Úgy fogalmazott, hetvenezer magyarral van kevesebb Vajdaságban az előző népszámlálási adatokhoz képest, s ez nem számít semmilyen eredménynek. Juhász Orbán Viktor magyar kormányfő „pénzügyi nacionalizmusát” testesíti meg, melyet Európa-szerte elemeznek már – értékelte.

Az ellenzéki véleményre reagálva Zobenica kért válaszlehetőséget, s elmondta, örömére szolgál, hogy már az első ülésen ilyen heves, színes politikai vita alakult ki. Közölte, ha számára, mint szerb jobboldali nemzeti politikus számára nem zavaró Juhász Bálint személye, akkor igazán nem lát okot arra, hogy mást aggasszon. Abban sincs igaza Ilićnek, közölte, hogy a Prosperitati vagy a VMSZ megosztotta volna a vajdasági magyarságot, ez ellen szólnak a választási eredmények köztársasági, tartományi és helyi szinteken is. Hozzátette, olyan részletekbe nem is akar belemenni, melyek szerint a korábbi vajdasági magyar ellenzék vezetője az első adandó alkalommal, alkotmánybírói funkcióra való felkérést elfogadva, el is hagyta a politikai életet.

„KÖSZÖNJÜK, JÓL VAGYUNK!”

Szót ragadott dr. Bagi Boján, a VMSZ frakcióvezetője is, mint mondta, szeretné tájékoztatni az aggódó ellenzékieket, hogy „a VMSZ jól van”, s annak ellenére, hogy nemrégiben elveszítette korábbi pártelnökét, sikerült megőriznie politikai szerepét is. A Prosperitatival kapcsolatban elhangzott ellenzéki megjegyzésekre reagálva közölte, annak köszönhetően mintegy 500 millió eurós beruházás valósult meg Vajdaságban, s ennek mindenki a hasznát látta, az adót és illetékeket pedig egyenesen a szerb költségvetésbe fizették be, szóval szó sem lehet kizárólagos magyar érdekekről és megosztásról. Végül közölte, a VMSZ továbbra is az itt élő polgárok jóllétének szavatolásán fog munkálkodni.

TEKINTÉLYŐRZÉS ÉS SZAVAHIHETŐSÉG

A lezajlott vita után a parlament megválasztotta elnökének Juhász Bálintot, 81 képviselő igennel, 28 nemmel szavazott, senki sem tartózkodott. Hatan nem szavaztak, öten pedig nem voltak jelen az ülésen. Az új házelnök letette a hivatali esküt. Megválasztása után szerbül és magyarul is szólt a képviselőkhöz. A politika a mindennapos tesztje a tisztességnek, közölte, elődeink emléke áll előttünk, s abban az illúzióban élünk, hogy elérhetjük az ő szintjüket. Pásztor István hagyatéka e tekintetben meglehetősen komoly feladatot jelent, értékelte. Nem elég a szavak emberének lenni, hanem szavahihető embernek kell lenni mindenekelőtt, fogalmazott. Hozzátette, a tartományi parlament megőrizte mindvégig tekintélyét, pedig hétszer változott a választási rendszer története alatt. Hangsúlyozta, a szabadság az autonómia és a lojalitás közötti egyensúlyt jelenti Vajdaságban. Arra törekszik majd, hogy megőrizze azt a tekintélyt, melyet Pásztor teremtett meg három mandátuma során. Négy év komoly munkája áll előttünk, szögezte le Juhász, majd hozzátette, nagymértékű toleranciára, egymás iránti tiszteletre van szükség. Rámutatott, készen áll arra, hogy ezeket a követelményeket figyelembe véve együttműködjön a sikeres parlamenti munka érdekében.

NEM VOLT ÜGYRENDSÉRTÉS?

Tegnapi ülésén a tartományi parlament megválasztotta alelnökeit is: Aleksandra Maletić pszichológust, a Szerb Haladó Párt politikusát, Boris Novaković közgazdászt, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőjét, Nemanja Zavišić jogászt és Damir Zobenica szociológust a Szerb Haladó Párt soraiból. Dr. Sandra Stojković a parlament új főtitkára. Utolsó napirendi pontként megválasztották a bizottsági elnököket és alelnököket. Az ellenzék nem volt hajlandó parlamenti alelnököket jelölni, a választási szabálytalanságokra hivatkozva, de a bizottsági munkában részt vesznek majd ezek a pártok is. Még az ülés elején Robert Šebek, a Szabadság és Igazságosság Pártjának frakcióvezetője az ügyrend megsértését reklamálta, azt mondta, egyórás engedélyezett szünet helyett 1800 órát szünetelt a képviselőházi ülés. Az elnöklő, Miroslav Španović megállapította válaszában, hogy ezzel nem sérültek a szabályok.