Meglátásai ma is érvényesek

Szent István napján kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét tartottak a 253 éves kúlai Szent György római katolikus templomban. Az új lisztből sütött kenyeret Fárbás Endre, helyi mezőgazdasági termelő tette le az oltárhoz, a Népkör Magyar Művelődési Központ népviseletbe öltözött tagjai és a helyi pasztorális tanács tagjai kíséretében. A szentmisén Juhász György atya Szent István életútjáról szólva emlékeztetett arra, hogy István király volt az első magyar keresztény király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

− István szülei, Géza és Sarolt egyházpolitikájának folytatásaként püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. Koppány legyőzése után korábban tett fogadalmának megfelelően folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését. Megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretében iskolák működtek, azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaiból pedig nemcsak a hittérítők, hanem művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei kerültek ki. Fogadta a Szentföldre tartó zarándokokat, számukra vendégházakat építtetett, bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket. A korszak legjelentősebb irodalmi alkotása a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) című, latin nyelvű műve, amelyben többek között a katolikus hit megőrzésére, az egyházi rend becsben tartására, a főpapoknak és vitézeknek a tiszteletére, a kegyesség és irgalmasság megtartására oktatja Imrét. Szent Istvánt a katolikus egyház szervező tevékenységéért szentté avatta, és Magyarország fő védőszentje lett – mondta többek között a kúlai plébános.

Sok helyen, így Kúlán is hagyomány, hogy ezen a jeles napon megáldják az új kenyeret, ami egyben hálaadás is az új termésért. Fárbás Endre tartotta a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, az atya pedig először megszentelte, majd megszegték. A kenyeret ezt követően felaprították, és a templomból kijövők vehettek belőle.

Fárbás Endre elmondta, az idén családjának jutott az a tisztelet, hogy az oltárhoz vigye az új búzából sütött kenyeret.

− Kúlán ez úgy működik, hogy Szent Márk napján az atya és az egyház képviselői minden évben másik parcellán végzik a búzaszentelést. Az idén ez a családunk tanyája melletti földön történt, a plébános és a hívek a négy égtáj felé fordulva könyörögtek a jó termésért, majd megszentelték és megáldották a búzát – mondta Endre.

Valka Károly, a község alpolgármestere szerint az új kenyér megáldása a helyi magyar közösség számára külön ünnep, hiszen a szórványban egy újabb lehetőség a találkozásra.

− Minden ilyen és hasonló ünnep fontos a magyarság szemszögéből, mert ezeket valamikor nem lehetett nyilvánosan ünnepelni. Akkor lehet, hogy többen is voltak a templomban, mint most. Fontos, hogy az emberek összejöjjenek, beszélgessenek és megtartsák azokat a hagyományokat, amit őseink hagytak ránk. Szerintem István király szerepe és egyénisége sokat jelent a magyarság számára, de talán még többet a külhoni magyaroknak. Meglátásai ma is érvényesek, és erre tudjuk építeni jövőnket – fogalmazott.