Szakértők szerint az aszály felgyorsította a kukorica betakarítását, a hozamok 20–50 százalékkal alacsonyabbak. A készletek azonban felhalmozódtak, ami annyit jelent, hogy exportra is jut. A hőség és a csapadék valójában a kukorica egy részét már az aratógépek szántóföldre jutása előtt „learatta”, másrészt ilyen korai betekarításra még a legidősebb gazdák sem emlékeznek.
A kúlai Körmöczi Rókus évek óta szinte minden haszonnövényt termeszt, mert mint mondja, ha az egyik nem terem, a másikkal valahogy pótolják a kiesést. A termés nagy részét azonban a gazdák helyett tavaly a jég, az idén pedig az aszály aratta le.
− Ami a napraforgót illeti, a kúlai–keresztúri határban szolid termésről beszélhetünk. A keresztúri alsó részeken 22-23 mázsa, Kúlán, a felső részen 13-15 mázsa termett egy holdon. Nálunk a tanyánál megközelítőleg 21 mázsa volt a hozam, ezzel meg vagyok elégedve. Másoknak is arattam napraforgót, a legtöbb gazda elégedett a hozammal. Az okoz gondot, hogy még nem tudjuk az árát, előlegként 40-43 dinárt emlegetnek. Ha ezt vesszük alapul, akkor ott, ahol 15-16 mázsa termett, még 80 ezer dinárt sem kap a termelő, így szerintem nem igazán beszélhetünk haszonról – mondta a gazda.
A kukoricával kapcsolatban elmondta, hogy ennél a terménynél is nagyon eltérőek a hozamok, például répaföldbe vetett kukorica esetében a hozam 3 tonna körül alakul holdanként, a rendes földeken pedig az alsó és a felső határban is csaknem 4 tonna termett.
– Előbbinél a nedvesség 10-11, utóbbinál 11-13 százalék körül alakult, ami annyit jelent, hogy a kukoricát nem lehet górézni. Hogy milyen a minőség? A szem úgy néz ki, mint a pattogatott kukorica, nagy és üres, vagyis könnyű. Amikor a héttonnás pótkocsi tele van, annak csak hat tonna a súlya. De a szójánál sem jobb a helyzet, mert ha szemmel nézzük, érettnek tűnik, viszont a nap megégette, a mag pedig összeszáradt. Sok száron a hüvely fele zöld, fele pedig üres. Ahol eddig learattuk, ott az átlaghozam 10-11 mázsa körüli. Szerintem aki át tudja vészelni a tavalyi évet a jégverés, az idei évet pedig a szárazság után, és aki őszre és tavaszra saját pénzből vetni tud, az nagy gazda lesz – mondta Körmöczi Rókus.
A szenttamási Serfőző László optimális időben, április 6-án vetette el a kukoricát. Lapunknak elmondta, a növény júniusig szépen fejlődött, de a júliusi és az augusztusi hőség következtében, valamint csapadék hiányában a határban szinte minden kiégett.
− Kukoricából feleannyi termett mint eddig, 12-13 százalékos nedvesség mellett lett 3 tonna holdanként. Másnap 18,5 és 19 dinárért sikerült eladni, azóta naponta csökken az ára, és ahogy hallom, a kereslet is erősen csökken.
Mint megjegyezte, learatták a napraforgót is, átlagban 18 mázsa termett holdján, amivel az időjárási viszontagságok ellenére elégedettek lehetnek.
– A baj az, hogy az áráról egyelőre nem tudunk semmit, egyelőre 42-45 dinárt emlegetnek. Ez annyit jelent, hogy csaknem 80 ezer dinárt kapunk egy hold termésért, a kukoricáért viszont kevesebbet fizetnek, mint a búzáért. Hol itt a logika? − tette fel a kérdést a szenttamási gazda.
Nyitókép: A kúlai határban javában tart a szója aratása, az átlahozam mindössze 10-11 mázsa körül alakult holdanként (Fotó: Paraczky László)
