Összefogással mindent el lehet érni

A mezőgazdasági termelők idejét és figyelmét az év első hónapjaiban a gazdaságaik újrabejegyeztetése és a vetésforgók aktualizálása köti le. A mezőgazdasági minisztérium kedden jelentette be, hogy már a területalapú támogatás is kérvényezhető az e-Agrar felületén. A termelők a folyamatok elvégzésében és a támogatások igénylésében a területileg illetékes falugazdászok segítségét is kérhetik. Nincs ez másképp Tordán sem, ahol az ott élő családok mintegy 70 százaléka mezőgazdaságból él, a többiek pedig a jövedelmük, nyugdíjuk kiegészítésére használják az ágazatból befolyó pénzt. A településen nincsenek gyárak vagy nagyobb vállalatok, amelyekben az emberek munkát vállalhatnának, ezért aki dolgozni akar, annak Nagybecskerekre vagy Nagykikindára kell utaznia.

A Magyar Szó csapata ma, szombaton ebbe a közösségbe látogat el, hogy bemutassa a tavalyi jubileumi év során megjelent kiadványait, és bejelentse a Magvető mezőgazdasági mellékletünk jövőn héten kezdődő nyereményjátékát. A Magyar Szó képviseletében jelen lesz Erdődi Edvina igazgató, Varjú Márta megbízott főszerkesztő, Varga Attila, a Magvető szerkesztője, Mihályi Katalin, a művelődési rovat szerkesztője, Gál Hermina, Dér Dianna és Vidács Hajnalka újságírók, valamint Kecskés István, napilapunk nyugalmazott újságírója. Meghívott vendégeink Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Tóth Zoltán, a tartományi mezőgazdasági titkárság titkárhelyettese, dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója, valamint Tóbiás József, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. Házigazdánk Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke.

NEHÉZ HELYZETBEN A TEJTERMELÉS

Kiss Kornélia tordai falugazdász arról számolt be, hogy január elseje óta folyamatos a gazdaságok újrabejegyeztetése, ami a településen legalább 300 gazdaságot érint. A falugazdász arról is beszélt, hogy nagyon jó lehetőségnek tartja a Magyar Szó-élőújságot és a Magvető bemutatkozását.

– A mezőgazdasággal foglalkozó szakpolitikusaink friss és pontos tájékoztatást adhatnak az ágazatot érintő újdonságokról, a gazdálkodók pedig élőben is megkérdezhetik a képviselőinktől, hogy az idén milyen támogatásokra számíthatnak, illetve beszélhetnek az ágazatban tapasztalt problémáikról, mert a politikusaink is csak úgy biztosíthatnak megfelelő érdekképviseletet, ha ismerik a gondjainkat – közölte Kiss Kornélia.

A falugazdász a bejelentett vetéstervek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt évek aszályos nyarai megtették a hatásukat, és ahhoz képest, hogy korábban a kukorica mennyire népszerű növénynek számított a tordaiak körében, ősszel a termelők sokkal több gabonát vetettek el, tavasszal pedig a szokásosnál több napraforgót vetnek, mivel az szárazságtűrőbb. Szavai szerint – néhány kivételtől eltekintve, akik nagyobb területet vetettek be mákkal és fokhagymával, amelyeket a viszonteladók körében értékesítenek – a tordaiakra továbbra sem jellemző a nagybani konyhakertinövény-termesztés, a helyiek jobbára csak saját részre művelnek veteményest. Három-négy olyan termelő van, akik kisebb gyümölcsösöket telepítettek néhány évvel ezelőtt, de azt is inkább csak fél és egy hektáron. Ők körtét, almát, barackot, szilvát termelnek, amelyet pálinka formájában értékesítenek.

Az állattenyésztés – Kiss Kornélia szavai szerint – nagyon nehéz helyzetbe került.

– Az állattenyésztők száma nemhogy nem emelkedett az utóbbi években, hanem folyamatosan csökkent. A sertéstenyésztők esetében jobb a helyzet, ők meghagyják a kocákat, a malacokat felhizlalják és eladják. Havonta egyszer vagy kétszer szervezik meg a szállításukat. A tej értékesítése viszont folyamatos problémákba ütközik, amit az aflatoxinnal szennyezett kukorica okoz. Ha a tejben csak egy picit is magasabb az aflatoxin szintje a megengedettnél, nem veszik át a termelőtől a tejet. Ez egy állandó probléma, és úgy tűnik, nincs is reális megoldás rá, mivel a gondokat nemcsak a saját takarmány okozza, hanem a különböző koncentrátumok és adalékanyagok is, mert azok is szennyezettek. Nemrégiben hallottam, hogy egy újabb család hagy fel a tehéntartással, amelyben 12-13 tehenet fejtek, de mivel a tej átadásakor folyamatos problémákba ütköztek, az állomány felszámolása mellett döntöttek. Ezeken a termelőkön az sem segít, ha váltanak tejfelvásárlót, mert ugyanezzel a problémával szembesülnek. Patthelyzet alakult ki a tejtermelésben, amelyen nem segít az sem, hogy a tejnek nincs stabil ára, tehát az folyamatosan ingadozik – részletezte a falugazdász.

MINDEN GYERMEK KINCS

A tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület – a többi civil szervezettel együtt – társszervezője a Tordai Művelődési Napoknak, amely keretében ma este vendégül látják a Magyar Szó csapatát. Az egyesület munkájának a kezdete 1947-re tehető, de a falu kultúrélete nagyobb múltra tekint vissza. Az egyesület aktívan kiveszi részét a többi civil szervezet megmozdulásából, és ha csak szavalattal, citerazenével vagy énekkel is, de mindig ott vannak, hogy emelkedettebbé tegyék a rendezvény hangulatát. Az egyesületbe járó mintegy hatvan gyermek citerázni, néptáncolni és énekelni tanulhat.

– A három citeracsoport mellett három tánccsoporttal is büszkélkedhetünk, a Kincsünk kis-, középső és ifjúsági néptánccsoportjainkkal. A két énekcsoport mellett az asszonykórusunk is aktív, sőt Rúzsa Hanna szép eredményeket ért el szólóéneklésben, ő részt vett a Kárpát-medencei ifjúsági népművészeti tehetségkutató versenyen Miskolcon. Számunkra minden gyermek kincs, éppen ezért tettük oda az összes csoport neve elé a Kincsünk szót. Kis közösség vagyunk mi, a falu apraja-nagyja, az iskola összes tanulója gazdagítja az egyesületet. A gyermekek számára kézműves-foglalkozásokat és vásárokat, sőt táncházakat is szervezünk, melyeknek a bevételeiből tavaly két kirándulásra is lehetőséget teremtettünk, egyet a Palicsi Állatkertbe, egy másikat pedig az adai fürdőbe. Kiváló oktatóink és csoportvezetőink vannak, akik munkájáért nagyon hálásak vagyunk. Az együttesvezetőink Dobai Anikó és Csorba Norbert, a csoportvezetőnk Rác Bernadetta. A népdaloktatóink Rontó Márta és Csorba Bagi Valentina, a citerásainkkal pedig Flaman István foglalkozik – mondta el Sári Enikő.

Az egyesület szakcsoportjai a művészeti vezető értékelése szerint mozgalmas évre tekintenek vissza, ugyanis a művelődési napok mellett számtalan szemlén, rendezvényen, vendégfellépésen vettek részt. Felléptek a Kőketáncon, a Gyöngyösbokrétán és a Durindón, az Aranyciterán, részt vettek a Szólj, síp, szólj! és a Citera pendüljön, ének zendüljön népzenei vetélkedőn, a budapesti Országos Táncháztalálkozón, a szegedi Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztiválon, az ópusztaszeri Magyarok Országos Gyűlésén, az erdélyi Mezőbergenyén pedig a Székely-Mezőségi Népzene- és Néptánctáborban. Jártak Padén, Péterrévén, Muzslyán és Magyarittabén is.

SZÓRVÁNYBÓL A SZÓRVÁNYBA

A Közép-Bánátban tevékenykedő Petőfi-ösztöndíjas Orosz Olívia Kárpátaljáról érkezett Tordára, tehát szórványból a szórványba, így pontosan tudja és érti, mit jelent a kisebbségi lét és a küzdelem a megmaradásért. Saját bevallása szerint nagyon megszerette a tordai közösséget.

– Mindennap bejárok a helyi közösségbe, ahol adminisztrációs feladatokban segítek a mentoromnak, Dobai Jánosnak. Udvarnokon anyanyelvápoló órákat tartok az ott élő magyar gyerekeknek, Tordán pedig a különböző programokra készítem fel a kicsiket. Színjátszó szakkört indítottam, amelyben a szavalást is gyakoroljuk. Mindig a következő programra készülünk, hogy a néptánc és a népzene mellett a gyermekek mással is ápolják az anyanyelvüket, a magyarságtudatukat. Mindig is olyan környezetben szerettem volna dolgozni, amelyben segíthetek azoknak a gyerekeknek, akik még magyarnak tartják magukat, hogy erősíthessem a nemzeti öntudatukat. Mielőtt Tordára jöttem volna, Ungváron egy szórványban elhelyezkedő óvodában dolgoztam, magyar csoportban, amelyben a gyerekeknek a 90%-a már nem tudott megszólalni az anyanyelvén, de a szüleik még magyarnak vallják magukat, és magyarul is beszélnek. Szerintem itt kezdődött el minden, itt éreztem először azt, hogy segíteni szeretnék ezeknek a gyerekeknek, hogy megismerhessék a gyökereiket – mondta Orosz Olívia.

VALLÁSOS KÖZÖSSÉG

A tordai közösség Masa Tamás esperesplébános értékelése szerint vallásos közösség. Mint mondta, a helyiek szeretik rendben tudni az egyházzal kapcsolatos ügyeiket, tehát nem kell könyörögnie azért, hogy a párok kössenek házasságot vagy kereszteljék meg a gyermekeiket. Megtudtuk azt is, hogy a szentmiséken, sőt a templomot vagy a temetőt érintő munkaakciókon, rendezvényeken nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is részt vesznek.

– Nemrégiben Jenován Flórián zenetanár bemutatta azt az egyházi énekekből álló gyűjteményes kötetét, melyben helyet kaptak a tordai vonatkozású énekek is. Ez szép kezdeményezés volt a részéről, melynek célja, hogy megőrizzen valamit az utókor számára. Az elmúlt időszakban minden hónap második hétfőjén megszerveztük a helyi idősek találkozóját, amikor is egy kis közös imára, éneklésre, kötetlen beszélgetésre, előadásra jöttek össze a hívek. A legtöbben gyalog vagy kerékpárral érkeztek, egy helyi asszony pedig felajánlotta, hogy elhozza azokat is, akik szeretnének részt venni, de mozgáskorlátozottak. Az idén 15 fiatal bérmálkozónk lesz, most arra készülünk. Tavaly tizennégy keresztelőnk, egy házasságkötésünk és harminc temetésünk volt – részletezte az atya.

VAGYUNK MÉG ELEGEN

Mai vendéglátónktól, Dobai Jánostól, a tordai helyi közösség tanácsának elnökétől megtudtuk, hogy a tordaiak körében az elmúlt évek során külön élménnyé vált a Magyar Szó-élőújság, és véleménye szerint a Tordai Művelődési Napok e nélkül a program nélkül már elképzelhetetlen lenne. Kiderült az is, hogy az évet mindig a helyi közösség költségvetésének az elfogadásával kezdik, amely az idén 4 millió dinár körül mozog.

– Ennek az összegnek a legnagyobb hányada olyan általános költségekre megy el, mint az áram, a fűtés, a helyi közösség titkárának a fizetése, a kommunális díjak, a postai- és a telefonköltségek, a biztosítás. Nagyjából 350 ezer dinár marad, amellyel magunk rendelkezhetünk. Ebből az összegből végezzük el a szükséges apróbb javításokat a középületeinken, és hozzájárulunk a rendezvényeink költségeihez. Ezenkívül, bár a helyi járulék már régen megszűnt, vannak még tartozások, és időnként, amikor valaki ezt rendezni kívánja, abból is összejön egy kis bevétel, ezeket az összegeket ugyanúgy a középületeinkre fordítjuk. A nagyobb beruházások esetében a bégaszentgyörgyi önkormányzathoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz, a tartományhoz vagy az anyaországhoz fordulunk forrásokért – sorolta Dobai János.

Beszélgetésünk során kiderült az is, hogy a késő őszi, téli időszakban szembesültek azzal, hogy a kultúrotthon olvasóterme feletti tetőszerkezet beázik. A problémával az önkormányzathoz fordultak, és ígéretet kaptak arra, hogy ebben az évben a teljes tetőszerkezetet és az ereszcsatornákat is kicserélik, mert azok is rossz állapotban vannak. Mint az kiderült, mindehhez hozzátartozik még egy külső és belső meszelés is. A munkálatok kezdetét tavaszra várják.

– Számunkra még nagyon fontos lenne, amire kaptunk ígéretet, hogy a meglévő központi ivóvízkút mellé, fúrathatunk egy másik központi kutat is, mivel a tavaly nyáron tapasztalt szárazság hatására gondjaink adódtak a víz nyomásával, s ezért szeretnénk egy tartalék kutat fúratni, hogy a vízellátással ne legyenek gondjaink. Egyébként a falu lakosságának több mint 90 százaléka rá van kapcsolva a központi vízvezetékre, és az utóbbi időszakban egyre nagyobb igény mutatkozott a központi gázvezetékre történő rákapcsolásra is, ami azt bizonyítja, hogy annak idején, ez egy észszerű és jó beruházás volt – közölte a tanácselnök.

Dobai arra is kitért, hogy az ifjúsági és a civil szervezetek otthonának a felújítása már két éve folyamatos, az MNT támogatásának köszönhetően. Szavai szerint eddig rendbe hozták az úgynevezett nagytermet, a Motoros Klub helyiségét, valamint az Orgonavirág Hagyományápoló Szervezet helyiségét is részben. A helyi közösség reményei szerint a felújítások az idén is folytatódnak az MNT támogatásával. Az elképzeléseik alapján két szobát is kialakítanak majd az épületben, mert többször is megtörtént már, hogy egy-egy rendezvény ideje alatt a vadászotthonban található szobák kevésnek bizonyultak. A tanácselnök arról is szót ejtett, hogy szükség lenne még a fűtés megoldására, az új villanyvezetékek felszerelésére, illetve a víz és a szennyvíz elvezetésének a megoldására is. Arra is kitért, hogy az épület környékét is rendezni szeretnék, mert a hely alkalmas nagyobb rendezvények megtartására, sőt kisebb kirándulásra is. Kiemelte, hogy ennek érdekében állandó nyári színpadot alakítanának ott ki, illetve a terep parkosítására, fásítására is odafigyelnek. Dobai arról is beszélt, hogy az idén a piactér környékét rendeznék, újrabetonoznák a parkolót, a járdát is kijavítanák, ezzel változtatva a központ arculatán. A helyi közösség a rendezvények megszervezéséből is kiveszi a részét, függetlenül attól, hogy azok a civil szervezetek hatáskörébe tartoznak. Az idén a Tordai Művelődési Napokon kívül május 15-e és 18-a között megtartják a falunap és a templombúcsú ünnepét, szeptember 19-e és 21-e között pedig a Kukoricafesztivált. Szent István király ünnepéről sem feledkeznek meg, Dobai szerint ugyanis a köztéri szobruk is erre kötelezi őket. A Szenteste nevű rendezvényükről sem mondanak le.

– Úgy gondolom, hogy egy olyan közösség számára, mint amilyen a tordai, ha ezek megvalósulnak, akkor beszélhetünk arról, hogy nagy dolgokat tudtunk megvalósítani. Sokszor mondom, hogy mindez csak összefogással valósítható meg, hiszen már nem vagyunk annyian, mint tíz-húsz vagy harminc-negyven évvel ezelőtt voltunk, de még mindig vagyunk annyian, hogy legyen kikért és kinek dolgozni. Vagyunk még annyian, hogy mindazt, amit elképzeltünk, a beruházásainkat, a rendezvényeinket, egyéb megmozdulásainkat meg tudjuk valósítani, és én remélem, ez a közösség továbbra is ennyire összetartó közösség marad, és az identitásunkat, kultúránkat, anyanyelvünket megőrizzük – zárta gondolatait Dobai János.

A ma esti műsor keretében a tordaiak részéről az óvodások, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kincsünk középső néptánccsoportja lép fel, Sári Iván zongorázik, Détári Donáta énekel, őt zongorán kíséri Csíkos Alekszandár. A törökbecseiek részéről a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület Csalogató néptáncegyüttese teszi színesebbé a rendezvényt.

A tordai szervezők – a hagyományoknak megfelelően – gazdag tombolával is készülnek a megjelentek számára. A belépőjegy ára 200 dinár, amit elővételben a Florida üzletben, illetve a rendezvény előtt a kultúrotthonban lehet megvenni. A belépőjegy tombolajegy is egyben. A rendezvény 19 órakor kezdődik a helyi kultúrotthonban. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.