Az elmúlt időszak csapadékos és változékony időjárása kedvező feltételeket teremtett a baktériumos levélfoltosság, az alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis), valamint az almalisztharmat (Podosphaera leucotricha) kórokozó kialakulására. Bógáncs Andrijašević Lívia, a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat agronómusa szerint azoknak a termelőknek, akik a csapadék előtt elvégezték a megelőző kezelést, az időjárás stabilizálását követően olyan gombaölő kombinációval kell védeniük az almaültetvényeket, amelyek az almalisztharmat kórokozóját is kivédik.
– Az almamoly (Cydia pomonella) a gyümölcsösben rendszeresen előforduló, évente két nemzedékes kártevő. A hernyó lárvaként telel át a gyümölcsfa törzsén, gyümölcstároló helyeken. Az első nemzedék rajzása április második felében vagy május elején kezdődik és május közepén, június elején tetőzik. A rajzás időben történő észrevétele rendkívül fontos, mivel a vegyszeres védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában hatékony. A második nemzedék repülése július első felétől várható, a lepkék rajzása július végén és augusztus elején tömeges, ezért javasolt a feromoncsapdák időben történő kihelyezése – magyarázta a szakember.
Szavai szerint a szilvamolyt (Grapholitha funebrana) a szilva elsődleges és egyben gyakori kártevőjeként tartják számon a hazai ültetvényekben, így a permetezés időpontja a megfelelően kiválasztott szerrel együtt a hatásos védekezés kulcsfontosságú eleme. Kiemelte, a szilvamoly elleni növényvédelmi kezelés a lárvák ellen irányul, hogy megakadályozzuk a lárvák berágását a gyümölcsbe.
A kérdésre, hogy az esős időszakot és a felmelegedést követően mi a helyzet a kalászosoknál és a kapásnövényeknél, beszélgetőtársunk elmondta, hogy több helyen megjelent a gabonaszipoly (Anisoplia spp.), amely főleg az őszibúza- és ősziárpa-táblákon károsít, megrágja a szemeket, és kirúgja azokat a helyükről. Így lesz „kusza”, azaz hiányos a kalász. Főleg a parcellák peremén észlelhető, és amennyiben négyzetméterenként három vagy annál több rovart találunk, azonnal kezdjük el a védekezést. A kalászosok rendszeres ellenőrzése közben figyeljünk oda még a vetésfehérítő bogár (Lema melanopus) esetleges oázisaira, valamint a levéltetvek megjelenésére is! Hozzátette, a búza sikeresen átvészelte az aszályos időszakot, és mennyiben a felmelegedés tovább tart, napokon belül elkezdődhet az árpa betakarítása.
– Ami a kukorica-, szója- és napraforgó-parcellákat illeti, minél előbb ajánlatos elkezdeni a keskeny és széles levelű gyomok elleni vegyszeres védekezést. A fenyércirok (Sorghum halepense) elsősorban a sűrű térállású kultúrákban, mint a kalászos gabonafélék és a repce, kevesebb életteret kap, viszont azok tarlóin tömegesen felszaporodhat. A napraforgó jelenleg a fejlődési fázis azon szakaszában van, amikor még védekezhetünk a fenyércirok ellen, a későbbi permetezés azonban már ártani fog ennek az ipari növénynek. Fontos elmondani azt is, hogy eső hiányában bizonyos területeken nem hatott a vegyszeres védekezés, így ajánlott annak ismétlése, de másodszorra már ne használjunk ugyanolyan szert – mondta az agronómus.
