Bánátban a sok üresen maradt falusi házzal együtt az enyészeté válnak a régi idők emlékét őrző tárgyak is, amelyek annak idején elődeink megmaradását szolgálták. A tordaiaknak talán az utolsó pillanatban sikerült megmenteni ennek az értéknek egy kis részét, a tájház létrehozásával a közép-bánáti szórványtelepülés kulturális rendezvények megtartására alkalmas közösségi térrel is gazdagodott. Egyúttal pedig gyarapodott a bánáti tájházaknak a száma, ami jelenleg nem túl nagy. A tájházat Mezei Zsuzsanna, Talpai Sándor, Dobai János és Szarka Edit, a bégaszentgyörgyi község kultúrával megbízott polgármester segédje nyitotta meg.
A tájház Torda Basahíd felőli bejáratánál, Csorba István néhai újságíró családi házában létesült, amely most a Mezei-család tulajdonában van.
-Már nincsenek régi házak. Nagyon gyorsan fogy a lakosság. Az idősek nagyon gyorsan elhalnak. És nincs, nem marad már régi bútor. Naponta kétszer jár – valamelyik nap is hallottam - a „rosszvasas”, a tollat felvásárolják. És mindenki, mindent elad. Nem értékelik a régi bútorokat, és énnekem ez nagyon fájt, hogy nincs egy helység, ami a régmúltunkat idézné, mondja Mezei Zsuzsanna, ötletgazda, a Tordaiak Klubjának elnöke.
A tájházba összegyűjtött tárgyak egy része szó szerint a romok alól került elő. Minden darab tordai házból származik, kezdve a tornyos ágytól, az almáriumon át, a hideg-kamráig.
- Az utolsó pillanatban hirdettük meg a felhívást, a közösségi médiában, a hirdetőtáblákon. Az emberek jelentkeztek, akit hallottunk, hogy valami van neki, megkérdeztük, hogy ideadná-e. Szívesen ideadta. Körülbelül negyven-ötven ember adogatta össze a faluból a tárgyakat, hallottuk Kiss Kornéliától, a Tordai Értéktár Bizottság tagjától.
A megnyitó pillanata (Fotó: Kecskés István)
A tájház létrehozását a szabadkai és a nagybecskereki műemlékvédők is véleményezték, hozzájárulva ahhoz, hogy a kornak megfelelő legyen úgy az épület, mint a benne kiállított tárgyak.
-Korhűen eleveníti fel azt az időszakot, tehát az 1900-as évekből, ahogyan és ahol nagyszüleink éltek, és ahogyan éltek és úgy gondolom azt, hogy nagy szükség van arra, hogy mi itten, szórványban is megőrizzük mindazt, ami érték ebben a faluban, mondta a megnyitón Dobai János, Torda Helyi Közösség elnöke.
A hagyományok megőrzés mellett egy tájház növeli az adott település turisztikai kínálatát is.
- Mindannak ellenére, hogy a szórványban lévő magyarság hátrányban volt, itt a lehetőség arra, hogy ebből a hátrányból előnyt faragjunk. Hiszen egy kisebbségben lévő magyarságnak lehetősége van arra, hogy egyik indítója legyen a falusi turizmusnak és mindenféleképpen ezeknek a tájházaknak nagy szerepe lesz, nyilatkozta Talpai Sándor, Észak és közép-Bánság Szórványközpontjának vezetője, a szombati megnyitón.
A tájház megálmodói bíznak abban, hogy a létesítmény köré kialakított közösségi teret majd belakják úgy a tordaiak, mint az oda látogatók.
-El lehet jönni. Egy kicsit akár kemence mellé is leülni. Beszélgetni vagy kint, kialakítottunk közösségi teret, hogy ott találkozzunk. Talán ez a hely összehozza jobban az embereket. Mert nagyon nagy lyukat csinált ez a pár év elzárkózás. És az embereknek nagyon nagy szükségük van a társalgásra, mondja az ötletgazda.
A megnyitó pillanata (Fotó: Kecskés István)
Az első ilyen közösségi találkozót már meg is tartották: a tájház udvara otthont adott a Fejes István helyi amatőr festő emlékére rendezett, kilencedik festőtábornak.
-A festőtábor elindításakor az volt a célunk, hogy a gyermekeinkkel megismertessük, hogy falunknak is volt amatőr festője, volt egy ilyen szülötte, akinek a hírnevét érdemes továbbvinni, és akire érdemes emlékezni, mondja Kovács Zsuzsanna, a helybeli Ady Endre ÁI, tagozatvezetője.
Közben folytatódik a tájház bővítése és fejlesztése, hiszen a tordai emberek felajánlásai folyamatosak. Így hamarosan külön helyet kapnak majd a falun használt szerszámok.
