Radnóti Miklós a második Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án. A helyi téglagyárban október 7-éről 8-ára virradó éjszaka egyesek szerint 700, mások szerint mintegy 1000 munkaszolgálatost végeztek ki a német SS-katonák, akik itt vették át a magyar kerettől a csoport őrzését.
„A téglagyár területén a német megszállók 1944 októberében kegyetlenül lemészároltak több száz zsidót”, olvasható szerb és magyar nyelven azon az emléktáblán, amelyet 1974-ben a Harcos Szövetség cservenkai szervezete állított fel.
A helyi Telecskai Dombok Hagyományőrző Egyesület szervezésében 2021. október 8-án az egyperces néma tiszteletadást követően Tatalović Milan, az egyesület elnöke emlékeztette a jelenlévőket az 1944-es eseményekre. Mint mondta, két nap és egy éjszaka szörnyű dolgok történtek a gyár területén.
− Harminc évvel ezelőtt írtam először a zsidók kivégzéséről és a nagy magyar költőről, Radnótiról, azóta folyamatosan emlékezünk az itteni eseményekre.
Amikor az erőltetett menet ideért, betuszkolták őket az égetőkemencékbe, elszedték tőlük a még megmaradt értékeiket, majd 20-30 fős csoportokban a közelben lévő árokhoz kísérték és kivégezték őket. A húsz évvel később történt exhumálás alkalmával mintegy 700 koponyát találtak itt – mondta.
Valka Károly, Kúla község alpolgármestere emlékeztette a jelenlévőket, hogy a múltat nem szabad elfelejteni, mert akkor elfelejtjük a jövőt is.
− A kivégzettek emlékét szolgáló emléktáblát mintegy 50 éve állították fel az egykori téglagyárban, amelynek helyén ma egy mezőgazdasági vállalat működik. 1944 októberében itt éjszakázott a bori táborból gyalogosan elindult menet, amely Požaverac, Belgrád, Pančevo, Újvidék, Szenttamás és Kúla érintésével október 6-án érkezett Cservenkára. Egyes feljegyzések szerint több mint 3500 munkaszolgálatosról van szó, útközben több százan meghaltak. A halálmenetben volt Radnóti Miklós is, aki itt írta meg a második Razglednicát. Két évvel ezelőtt itt töltött egy éjszakát Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor, aki úgy döntött, Radnóti nyomában Bortól Abdáig gyalog teszi meg azt a 850 kilométeres utat, amelyen annak idején az erőltetett menet haladt. Úgy gondolom, hogy ez olyan dolog, amiről ma kötelességünk megemlékezni, és ami azért is fontos, mert a nem magyar cservenkai polgárok szervezik, akik tisztelegnek a kivégzettek és Radnóti emléke előtt – fogalmazott Valka Károly.
A megemlékezésen, amelyen az alapítvány és a község képviselői mellett részt vettek az egykori téglagyár dolgozói is, Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét és a második Razglednicát Zorica Medić cservenkai festőművész olvasta fel.
