Szivác Kúla községhez tartozó település, főként szerbek lakják. A 2002-es összeírás szerint 8992 lakosa volt, ebből 5179 szerb, 2703 montenegrói és mindössze 425 magyar.
A településen a Kossuth Lajos Magyar Művelődési Egyesület 1978-ig létezett, ettől az évtől a vajdasági magyar irodalom megteremtésében meghatározó szerepet játszó Szenteleky Kornél nevet vette fel, tudtuk meg Varagić Gabriellától, az egyesület elnökétől, aki 2002 áprilisától vezeti az egyesületet.
− Az elődöm Kristály Klára tanítónő volt, aki mintegy 35 éven át vezette az egyesületet. A legjelentősebb, már több mint 50 éve szervezett találkozónk, a Szenteleky-napok, amelyre egész Vajdaságból érkeznek vendégek, és amelyet a Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben kiemelt rendezvénnyé nyilvánított. Évente kétszer rendezzük meg, augusztus 20-án, amikor az író halálának évfordulója van és október hónap harmadik hétvégéjén. Ekkor adják át az elismeréseket a folyó év legkimagaslóbb irodalmi, illetve műfordítói tevékenységéért. Az irodalmi tevékenység díja Szenteleky Kornél nevét viseli, a műfordítói díj pedig a Bazsalikom nevet kapta, azzal, hogy utóbbi ugyancsak kiemelt díjként szerepel. Örülünk annak, hogy az elmúlt két évtizedben is sikerült megszervezni ezt a szép rendezvényt, annak ellenére, hogy az utóbbi években mi is szembesültünk az elvándorlás problémájával – fogalmazott Gabriella.
Varagić Gabriella, a sziváci Szenteleky Kornél MME vezetője (Paraczky László felvétele)
Szavai szerint Szivácon (is) nagyon sok a vegyes házasság, a magyar oktatás 1987-ben teljesen megszűnt, így mára már csak két hely maradt, ahol magyar szót lehet hallani: az egyesület és a katolikus templom. A 2002-es népszámláláskor 425, tíz évvel később már csak 300 magyar élt a településen. Mára ez a létszám jóval kisebb lehet.
− Mindennek ellenére egyesületünk vezetősége folyamatosan próbálja összetartani a magyarságot, igyekszik több olyan dolgot produkálni, ami összehozza az itteni közösséget. Külön büszkék vagyunk arra, hogy jelenleg 15 gyerekkel szépen működik az anyanyelvápoló csoport, akiket két csoportba osztottunk. Az első csoportba azok a gyerekek tartoznak, akiknek alacsony a magyar nyelvtudásszintjük, a másikba pedig azok, akiknek odahaza alkalmuk van gyakorolni a magyar nyelvet, például a szülőkkel, nagyszülőkkel. Mindkét csoport különböző aktivitásokkal foglalkozik, közülük többen szavalnak és alkalmi műsorokban lépnek fel (Mikulás-műsorban, nőnapkor, karácsonykor, a Szenteleky napokon stb.), valamint a búcsúnapi ünnepségen, amelyet a hitközséggel közösen szervezünk. Kiemelném továbbá augusztus 20-át, amikor Szenteleky halálának évfordulójára emlékezünk, a szentmise után kimegyünk a költő sírjához, majd az egyesületben 2-3 könyvbemutatót tartunk – sorolta beszélgetőtársunk.
Hozzátette, Kúla község és a Vajdasági Nagyberuházási Alap segítségével 2008-ban sikerült felújítani az egyesület helyiségeit, emellett egy Szenteleky-emlékszobát is létrehoztak, ahol az állandó jellegű kiállítás mellett a költő személyes tárgyai is megtekinthetők.
