A nádaljai Katicabogár óvodában a természetben történő gyakorlati foglakozásokon kívül tanulnak, kutatnak és önmagukat képezik a gyerekek. Közismert ugyanis, hogy a természettel való érintkezés pozitív hatással van az egészségi állapotra, illetve a növénytermesztésnek terápiás és nyugtató hatása van.
A nádaljai ovisok saját veteményeskertjükben (Paraczky László felvétele)
Danijela Miličić Trebaticki óvónő elmagyarázta, hogy a gyerekek akkor tanulnak a legjobban, amikor az összes érzékszervüket alkalmazzák. Amikor a kertben hozzányúlnak a földhöz és a vetőmaghoz, észreveszik a növények közötti szín- és méretbeli különbségeket, különböző illatokat éreznek, meghallják a rovarok hangját.
− Minél nagyobb a gyermeket körülvevő világinterakció, annál nagyobb lesz az élettapasztalata, bővül a szókincse, és könnyebben megosztja velünk tapasztalatait. A földdel történő játék, a növény elültetése, öntözése, a gyomtalanítás stb., serkenti a szem és a kéz kapcsolatát. Azáltal, hogy olyan tevékenységeket folytat, amelyek elősegítik és finomítják a motorikus képességet, a gyermek tapintással érzékeli a körülötte lévő világot, így saját tapasztalataiból megtanulja, hogy mi a nehéz-könnyű, kicsi-nagy, sima-durva, hideg-meleg stb. A kertészet ugyanakkor gyönyörű bevezető lehet egyes botanikai, biológiai és kémiai folyamatok megismerésébe, hiszen miután elültetnek egy-egy magot, a gyermeket érdekelni fogja, ami ezután következik. Ezzel kapcsolatosan kialakítja saját elméletét, és teljesen „véletlenül" megtanulja a természetes folyamatok alapjait, az anyag cirkulációját és az energia áramlását a természetben. Meggyőződik a rovarok tevékenységének fontosságáról, és rájön arra, hogy a természetben valójában minden folyamat összekötött. Naponta és hetente követi a növények fejlődését, megtanulja, hogy ehhez a növénynek mire van szüksége, és hogy mindez számunkra miért fontos. Függetlenül attól, hogy a saláta palántálásáról, vagy éppen a borsó fejtéséről van szó, ha a munkába bekapcsoljuk a kicsiket, egészen biztos, hogy megkóstolják a saját nevelésű zöldségféléket, ezáltal pedig közelebb kerülnek az egészséges táplálkozás lényegéhez – magyarázta az óvónő.
Hozzátette, hogy a gyerekek tulajdonképpen a kertben értik meg a környezetvédelem fontosságát, illetve hogy a saját, természetes úton termelt zöldségféle sokkal ízletesebb. Egyúttal megértik a permetszer használatának a lényegét, megismerik a kártevőket, továbbá a komposztálás és az újrahasznosítás lényegét stb.
A Katicabogár óvoda kislakói megvizsgálják a saját kezűleg ültetett növényeket (Paraczky László felvétele)
Danijela Miličić Trebaticki elmesélte, hogy a gyerekekkel a tavasszal közösen mentek el vetőmagokat vásárolni, a kis műanyag (játék)kocsikon és traktorokon földet gyűjtöttek, majd az egykori homokozóból veteményes kertet csináltak, beültették, jelenleg éppen a paradicsom palántákhoz készülnek a karók. A zöldhagymától a salátán és a spenóton át mindent megkóstoltak, ami hatalmas élmény, ugyanakkor módszertani szempontból is fontos.
A kiskert mellett az udvarban lévő virágoskertet is ápolják, gondozzák, tisztán tartják és locsolják a gyerekek. Vannak itt saját kezűleg ültetett gyógynövények, virágok, folyó-, és cserepes virágok, néhány éve pedig az újévi fenyőt is a kertből visszük be a tanterembe, majd az ünnep után kihozzuk és visszatesszük a helyére – sorolta a nádaljai óvónő.
Lehet, hogy mindez csak szép mesének tűnik, de igaz. Mint ahogyan az az állítás is, hogy gyakorlatba átültetett nevelési formát semmi sem helyettesítheti.
A valamikori homokozónak most fontos szerep jut (Paraczky László felvétele)
