Vége felé jár a méz minőségének legátfogóbb szerbiai ellenőrzése. Valójában az Interpol akciójáról van szó, amelyhez csatlakozott a szerbiai mezőgazdasági minisztérium és a Belügyminisztérium is. Az előzetes eredmények lesújtóak: az üzletekben kínált méz negyven százaléka hamisított.
Nem most kérdőjelezték meg először a nálunk forgalmazott méz minőségét. Ugyanis a mézhamisítványok az elmúlt években szinte ellepték a piacot.
– Ez nem újdonság sem nálunk, sem külföldön. Egész Európában, sőt az Egyesült Államokban is jelen van. Ezt leginkább a csomagolóüzemek végzik, amelyek fölvásárolják a mézet, amelyből aztán nagyobb hasznot szeretnék nyerni. A méhészek ezt nem teszik. Nem ismerek olyan méhészt, aki hamisítaná a mézet – nyilatkozta Bálint János muzslyai méhész.
A szerbiai méhészszövetség egy évtizede igyekszik eltávolítani a különféle cukrokkal, szirupokkal, ízesítőkkel vegyített mézet az üzletláncok polcairól. Közben megjelent a behozatali méz is.
– A csomagolóüzemek már az idén Ukrajnából hozták be a mézet. Nem tudjuk, hogy az a méz milyen. De az is probléma, nemcsak nálunk, hanem a környező európai országokban is, hogy a címkéken nincsen pontosan föltüntetve, hogy a szerbiai méznek fele szerbiai, fele kínai. Ez még nálunk nincs. Ezen dolgozik most a szerbiai méhészszövetség, hogy pontosan rá legyen írva a címkére, milyen mézet kínálnak – hangsúlyozta a méhész.
Bálint János 46 éve foglalkozik méhészettel, de mint mondta, két egyforma éve még nem volt idáig.
– Nyakig benne vagyunk a munkában, mint minden méhész az idényben. De nálunk, a mi méhészetünkben, meg a környező méheszetekben is, jók a méhek. Vannak bizonyos hordások is, szinte nem is kell gondoskodni a méhekről – már ami az etetést illeti –, gyönyörű szépen fejlődnek. Sőt az is a baj, hogy rajzanak a méhek. Fölmérésem szerint az idén egy szolid évnek kellene lennie, hallottuk az egyik ismertebb bánáti méhésztől, akinek a családi gazdálkodása mintegy ezer kaptárral rendelkezik.
Az elmúlt négy-öt ínséges méhészév után, az előrejelzések szerint őszre lesz elegendő akác- és virágméz is. Sőt, kivitelre is juthat, mivel az éves átlagfogyasztás Szerbiában 350–700 gramm személyenként, míg nyugat-Európában ez 4–7 kg. Tavaly 2700 tonna mézet exportáltunk, ugyanakkor 600 tonnát hoztunk be.
