A kisebbségi jogérvényesítést illetően az elmúlt esztendőben törvényi változások történtek a kisebbségi nyelvhasználat terén, az előírások alkalmazását pedig az idén kell lehetővé tenniük a helyi önkormányzatoknak. Mindenekelőtt a lakosság tájékoztatása révén, hogy milyen jogokkal rendelkeznek például a közigazgatási ügyintézés során, milyen dokumentumok fordítását igényelhetik a helyi önkormányzatoknál, majd biztosítani kell a kibővült nyelvhasználati jogok alkalmazását. A végső cél az, hogy a Szerbiában hivatalos használatban lévő 11 nyelvet beszélők anyanyelvükön intézhessék ügyeiket az önkormányzatoknál.
A nyelvhasználati szabályozás értelmében a helységnévtáblákon a föliratot fel kell tüntetni a kisebbségek nyelvén is, ha hivatalos használatban van az adott területen.
Zombor az idén márciusban meg is valósított egy erre vonatkozó projektet. Az Európai Unió és az Európa Tanács támogatásával 16.322 euró értékben 24 helységnévtáblát készített szerb, magyar és horvát felirattal.
A város módosított alapokmánya szerint e három nyelv van hivatalos használatban a helyi önkormányzat területén, a horvát Monostorszegen, Béregen és Nemesmiliticsen. Ezeken a településeken az önkormányzati intézmények nevét is feltüntették horvátul.
A falutáblák elkészítésének és kihelyezésének költségeit nem Zombor város fizette, hanem az EU polgárai. Az viszont biztos, hogy helybeliek lehettek, akik másfél hónap után elcsúfították a kihelyezett táblákat.
Kétnyelvű helységnévtáblákat még a demokrata hatalom idején kihelyeztek ott, ahol magyar ajkú volt a lakosság, és ezek a föliratok senkit se zavartak, 2019-ben viszont már valakik számára irritáló volt a magyar fölirat, festékszóróval leegyszerűsítették a kétnyelvűséget. Kljajićevo minden bejáratánál meghagyták a cirill és latin betűs feliratot, ám a Kerény helységnevet lefestették. Így egyszerűsítették a kétnyelvűséget: a magyar felirat végtére is ott van a táblán, csak éppen olvashatatlan. Így viszont valami mást hirdet, de nem a toleranciát.