A munkaerőpiacon egyre nagyobb hiány van jól képzett falazó és vakoló kőművesekből, valamint ácsokból, ezért az adai Műszaki Iskola három építőipari céggel, az adai Adaferttel és az Akord Gradnjaval, illetve a zentai Joával összefogva, közösen képezne szakembereket.A középiskola a 2018/19-es tanévtől hároméves építőipari szakot nyitna kőművesek és ácsok számára. A cégek biztosítanák a gyakorlati oktatást a diákoknak, akik közül 15 főnek havi 3000 dináros ösztöndíjat folyósítanának már az első osztálytól.
Gilice Hilda (Csincsik Zsolt felvétele)
– Az adai Műszaki Iskolában már huzamosabb ideje működik az építészeti és földméréstan szakterület. Sajnos a 2017/18-as tanévben nem sikerült elindítani építésztechnikusok képzését, mivel a minisztérium megítélése szerint az előző években kevés tanuló iratkozott be a szakra – közölte Gilice Hilda, az iskola igazgatója. – Nagyon fontosnak tartjuk viszont az építészet területén a megfelelő szakemberek képzését, és vállalkozókkal való konzultációt követően azt állapítottuk meg, hogy a gazdaságnak mindenképpen szüksége van egy hároméves képzésre, méghozzá falazó-vakoló kőműves és ács szakra, ahova 15-15 tanulót várnánk a 2018/2019-es, szeptemberi tanévtől. Ehhez az előkészületeket idejében meg kell tennünk, mert ha jövőre kezdünk vele foglalkozni, akkor már késő lesz – nyilatkozta az igazgató. Hozzátette: reméli, hogy a kezdeményezéshez újabb építőipari vállalatok is csatlakoznak.
Az Akord Gradnja adai építőipari vállalat képviselője, Csonka Attila elmondta, hogy a jó szakemberek megfogyatkozása eredményezte a középiskola és a cégek összefogását. Kiemelte, hogy a munkaerőpiacon hiány van kőművesekből és ácsokból, mivel közülük sokan kivándoroltak külföldre, vagy nyugdíjba vonultak, ezért a helyi cégek nehezen találnak utánpótlást.
Csonka Attila (Csincsik Zsolt felvétele)
– Az összefogással és az ösztöndíjprogrammal szeretnénk felkelteni a fiatalok érdeklődését az ács- és a kőművesszakma iránt. Ha ez a kezdeményezés megvalósul, akkor a középiskola bonyolítaná le az elméleti oktatást. A gyakorlati oktatás első osztályban még az iskolában valósulna meg a tanárok felügyeletével, szakembereink bevonásával, a szerszámokat és az anyagokat biztosítanánk az intézménynek. A diákok emellett meglátogathatnák az építkezéseket, hogy lássák, hogyan zajlik a munka terepen. A második és harmadik osztályos diákoknak már sokkal aktívabb szerepük lenne a gyakorlati munkában a cégeknél. Már az első osztálytól legalább 15 diáknak folyósítanánk havonta 3000 dináros ösztöndíjat. Ezért cserébe a fiatalok az iskola befejezése után meghatározott ideig a cégeknek dolgoznának, ami szavatolt munkalehetőséget jelentene a számukra – közölte Csonka Attila.
