A charolais fajtájú szarvasmarhák tenyésztése jó megélhetési lehetőséget kínál az állattenyésztőink számára, hiszen Törökországban nagy a kereslet az élő vágójószág iránt.
Bálint Jenő (Csincsik Zsolt felvétele)
Bálint Jenő, a Kasum elnöke elmondta, hogy a két ország közötti megállapodás lehetővé teszi a kivitelt, amit a tenyésztőknek jó lenne kihasználni, mivel az export megindulásával már emelkedett a vágójószág ára. Az egyesület a megalakulása óta küldetésének tekintette a charolais húsmarha tartásának népszerűsítését, illetve sürgeti a húsmarhatartók állami támogatásának növelését.
– Azt szeretnénk elérni a támogatási rendszerben, hogy a behozatali állatok vásárlásánál legalább a vételár 50 százalékát visszatérítse a tenyésztőnek az állam. Továbbá a húsmarháknál az egyedenkénti támogatás növelését szorgalmazzuk, hogy az emberek nagyobb lendülettel vágjanak bele a húsmarhatenyésztésbe és -hizlalásba. Talán a fiatalok is nagyobb kedvet kapnának ezáltal a húsmarhák tartásához. Ez kiváló alkalom lenne a munkahelyteremtésre, valamint kitörési pont is lehet azoknak, akik a sok követelmény miatt már belefáradtak a tejtermelésbe – magyarázta Bálint Jenő, aki szerint a gazdák egyelőre jelentősebb előrelépést nem tapasztaltak az ágazaton belül az egyesület munkájának köszönhetően.
– Az idén és tavaly is a húsmarhatenyésztés fejlesztéséért dolgoztunk, és arra törekedtünk, hogy a kéréseink eljussanak az állami intézmények, így a mezőgazdasági minisztérium illetékeseihez. Reméljük, hogy az idén kiírják a pályázatot a behozatali állatok vásárlásakor a vételár 50 százalékának a visszatérítésére, bár még a határozat nem jelent meg. Megindult Törökországba a húskivitel, ami hozzánk közelebb van, mint Kína. Ennek köszönhetően az élő vágójószág ára emelkedhet, és kicsit emelkedett is, ami nagy pozitívum.
A második alkalommal megrendezett húsmarha-konferencia Törökfaluban (Csincsik Zsolt felvétele)
Bízunk benne, hogy a környező országokhoz hasonlóan a közeljövőben a hazai piacon is megindul a tenyészállatok értékesítése, amelyeket majd jóval magasabb áron lehet eladni. Az országban egyébként megszaporodott a charolais-állomány. Van, aki hozott be külföldről nagyon szép tenyészállatokat, üszőket és bikákat is. Vannak, akik nekifogtak visszakeresztezéssel, ahogyan én is csinálom, a szimentáliból kitenyészteni. Így is, úgy is lehet tenyészteni az állatokat, attól függően, hogy kinek milyen az elképzelése és az anyagi lehetősége. A külföldről behozott állatok drágábbak, de gyorsabban létrejön az állomány. A kitenyésztés viszont olcsóbb, de hosszadalmasabb folyamat. A húsmarhák között a charolais a meghatározó, több farmon megtalálhatók Szerémségben és Szabadka környékén. Az egyesületünk a charolais húsmarhát népszerűsíti, számunkra ez a húsmarha mintapéldánya, mivel nagy testű jószágokról van szó, amelyek nemcsak a legeltetésre alkalmasak, hanem gazdaságosan tarthatók belterjesen is – közölte a Kasum elnöke.
A charolais-állomány (Csincsik Zsolt felvétele)
A szerbiai húsmarhatenyésztés jövőjét reményteljesnek tartja Bálint Jenő, aki szerint a médiától a mezőgazdasági minisztériumig mindenki az ágazat fejlesztését szorgalmazza, hiszen világszerte keresett a marhahús. A húsmarhatenyésztés és -hizlalásnak, valamint a charolais fajtájú szarvasmarhák tartásának a népszerűsítésére éppen ezért a minap konferenciát rendezett Törökfaluban a Kasum, közösen a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével. Az idén már második alkalommal tartották meg a vajdasági húsmarha-konferenciát, amelyen a gazdák mellett képviseltették magukat a köztársasági mezőgazdasági minisztérium, valamint a tartományi mezőgazdasági titkárság és a fejlesztési alap tisztségviselői is. A konferencián előadást tartott a Magyar Charolais-tenyésztők Egyesületéből Bujdosó Márton elnök és dr. Domokos Zoltán ügyvezető, a szlovákiai húsmarhatenyésztés jelenéről dr. Pomichal István, a Szlovákiai Húsmarhatenyésztők Szövetségének elnöke beszélt, valamint felszólalt Nagy Zoltán nagybaracskai tenyésztő, illetve Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke számolt be az írországi tanulmányúton szerzett tapasztalatairól.
