Szárazság van Ada község határában, ahol jóval több nedvességre lenne szükség – tudtuk meg Csúzdi István adai termelőtől, aki szerint egyelőre jót ígérnek az őszi vetések, a búza, az árpa és az olajrepce is. A gazdálkodó viszont attól tart, hogy megismétlődik a tavaly tavaszi időjárás, és ismét gondot okoz majd a téli csapadék hiánya a mezőgazdaságban.
– Az adai határban az őszi vetéseket illetően az egyik szemem sír, a másik nevet. A határt járva az őszi vetésekről elmondható, különösen a búzákról, de az árpákról is, hogy szépek, bár itt-ott vannak gondok. A tél enyhe volt, különösebb kárt a fagyok nem tettek a kalászosokban, nincs fölfagyás – magyarázta Csúzdi István. – A korán elvetett búzák, különösen az árpák majdnem túlfejlettek. Jobban jártak, akik később vetették el, ezeknek az állapota optimális. Ezért nevet az egyik szemem, a másik viszont azért sír, mert a napokban a határt járva azt tapasztaltam, hogy februárban porosak a dűlőutak. A hőmérséklet általában az átlagos felett van, néha alakul átlagosan, ami nagyon fontos az őszi kalászosoknál a jarovizáció szempontjából. Ha nincs megfelelő hideg, akkor ez az őszi kalászosoknál gondot jelent, azért vetjük ősszel, nem tavasszal. Nincs hideg, nincs hó. A másik szemem azért sír, mert ismét szárazság van. Ilyenkor lényegesen több nedvességnek kellene lennie a talajban. Félő, hogy közelgő tavaszon is ilyen marad az időjárás, és akkor gondok lesznek, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, amikor is a téli csapadék hiányát nagyon megéreztük. Reménykedünk, hogy tavaszra vagy a nyár elején lesz még eső, és a kalászok legalább valamilyen hozamot tudnak hozni. A jelenlegi állapotuk nagyon jót ígér, nagyon szépek. Viszont az még a jövő titka, és kérdéses, hogy aratáskor mit fog mutatni a mázsa, amikor a gabona súlyát mérjük, mert a termelőknek ez a lényeges. A repcék állapota is jó. Habár az őszön túlfejlettek voltak, és emiatt permetezni kellett, hogy gátoljuk a növekedésüket, ezt sokan meg is tették. A későbbi vetések majdnem jobbak és szebbek lettek, mert nem kellett ezt a beavatkozást elvégezni, ami miatt kisebb költséggel járt a termesztésük. Meglátásom szerint azoknál, akik megfelelő agrotechnikát alkalmaztak, és elvégezték a szükséges munkálatokat az őszi vetésekhez, minden rendben van, minden szépet mutat, a jövőt pedig meglátjuk – nyilatkozta a gazdálkodó.
Ada község határában a termelők nyolcvan százalékban már elvégezték a fejtrágyázást. Csúzdi István megjegyezte, hogy a műtrágyaárak érdekes módon csökkennek. Korábban az urea műtrágya mázsája 11 000–12 000 dinárba került, most 8200 dinárba. Kiemelte, hogy a magas műtrágyaárak megdrágították a termelést, ezért a termelőknek meg kell gondolniuk, hogy mennyi műtrágyát szórnak ki. Viszont azt nem lehet, hogy minden műveletet elvégeznek, és a tápanyag-utánpótláson spórolnak, mert akkor csak terméskiesésre számíthatnak.
– A termelők főleg ureát a használtak a fejtrágyázáshoz, hogy a hatása mekkora lesz, azt nem tudni, mivel nagyon kevés csapadék hullott. A meteorológiai előrejelzések is azt mutatják, hogy nem sok csapadékra van kilátás. Inkább felmelegedésre számíthatunk, ha tovább emelkedik a hőmérséklet. Félő, hogy emiatt a márciusi hónap esetleg meglepetéseket okozhat, ha közben fagyok jelentkeznek. Ha a február meleg lesz, akkor a kalászosok szárba szökkenek, ezért nehogy fagykár érje őket márciusban! Az őszi szántást elvégezték a termelők, de a magas hőmérséklet következtében a talaj fizikai szerkezetén a fagy hatása nem nagyon látszik. A rögök nem hullottak szét, de azért valamennyire be tudjuk majd munkálni a szántókat. Remélem, hogy márciusban elvégezhetjük a talaj előkészítését a cukorrépa, majd a kapásnövények vetése végett – mondta a gazdálkodó.
Nyitókép: Csincsik Zsolt felvétele
