Az adai születésű Szarvas Gábor nyelvész tiszteletére szervezett nyelvművelő napok szombaton Adán koszorúzási ünnepséggel, a magyar népköltészet értékeit bemutató szakkiállítással és nyelvészeti tanácskozással zárult. A szervezők, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár napjaink nyelvhasználati változásainak szentelték a háromnapos rendezvényt, amelyen tartottak még beszédversenyt a középiskolás tanulóknak, játékos nyelvi vetélkedőt a kisiskolásoknak, valamint zenés irodalmi estet a Mátyás király-emlékév alkalmából Verebes Krnács Erika és együttese előadásában, valamint népzenei koncertet Fábri Géza és Fábri Ivánovics Tünde jóvoltából.
Az adai önkormányzat képviselői megkoszorúzzák Szarvas Gábor mellszobrát(Csincsik Zsolt felvétele)
A rendezvénysorozat zárónapja Szarvas Gábor nyelvész adai mellszobrának megkoszorúzásával kezdődött. A koszorúzási ünnepségen Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv és a magyar kultúra olyan alapvető lételem számunkra, mint a levegő.
– Napjainkban egyre nagyobb a jelentősége annak, miként tudjuk továbbadni azokat a levegő meglétéhez hasonlítható, a mindennapjaink részét képező elemeket, amelyeket nyelvünkből és kultúránkból magunkban hordozunk. Ez az, amiben Szarvas Gábor, a kiváló nyelvész, akinek élete és munkássága előtt tisztelgünk ma és minden évben itt, Ada főterén, napjainkban is kiváló útmutatást nyújthat számunkra, hiszen köztudott róla, hogy lankadatlanul küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, valamint rendszeresen állást foglalt az idegenszerű fordulatok és az erőszakos nyelvújítás ellen. Ezt kell tennünk nekünk is, a magunk szerény módján, legyünk akár újságírók, tanárok, irodalmárok, nyelvészek vagy az élet bármely területén tevékenykedő szakemberek, hiszen a mi felelősségünk is az, hogy milyen példát mutatunk a felnövekvő generáció tagjainak, és ezáltal mit adunk át nyelvünkből és kultúránkból az utánunk következő nemzedékeknek – mondta többek között Máriás Endre.
A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán és Urbán Mónika helyezte el a kegyelet virágait, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Szabó Szabados Ilona és Lakatos Éva, a Szarvas Gábor Könyvtár képviseletében Barna Kolozsi Valéria és Viszmeg Adriána. A magyarországi és a külhoni nyelvészek képviseletében dr. Kemény Gábor, dr. Kardos Tamás és dr. Horváth Péter Iván koszorúzott, a budakalászi Kalász Suli Általános Iskola nevében Völgyes József és Szabó Anikó, az adai Cseh Károly Általános Iskola részéről Maksó Éva és Máriás Valéria, valamint a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság képviseletében dr. Hódi Sándor.
A koszorúzási ünnepség után a könyvtár kiállítótermében a Népi gyermekmondókáink világa címmel megnyílt a magyar népköltészet kincseit bemutató szakkiállítás, amelynek anyagát dr. Pomozi Péter és Karácsony Fanni állította össze. A megnyitón dr. Pomozi Péter elmondta, hogy a magyar gyermekmondókákat bemutató kiállítási anyaga tizenkét pannóból áll, amely egy része a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában látható eredeti, nagy kiállításnak. Bejelentette, hogy a kiállítást szeretnék bemutatni Vajdaság más városaiban és falvaiban, minél több helyen.
A Szarvas-napok az adai községháza dísztermében megtartott Nyelvhasználati változások napjainkban című tudományos tanácskozással zárult, amelyet dr. Hódi Éva, a nyelvművelő egyesület elnöke nyitott meg. Kiemelte, hogy a választott téma közérdekű és aktuális nyelvi kérdéssel foglalkozik. A tanácskozáson hét előadás hangzott el vajdasági és magyarországi előadóktól, akik különféle megközelítésben beszéltek napjaink nyelvhasználati változásairól – dr. Hódi Éva: Nyelvhasználati változások a közbeszédben; dr. Kemény Gábor: Szóhasználati jelenségek a szótárkészítő és a nyelvművelő szemével; dr. Molnár Csikós László: Feszesség és oldottság napjaink nyelvhasználatában; dr. Kardos Tamás: Nyelvi közönségszolgálat, nyelvművelés az MTA Nyelvtudományi Intézetében; dr. Pomozi Péter: Hideg múltával, tavasz jöttével – Egy történeti, tipológiailag (is) motivált újjászületés örömére; dr. Hódi Sándor: Nyelvi változások a társadalom és a személyiség tükrében; dr. Horváth Péter Iván: Lehet, hogy nem kell a hogy?
