Az adai Krizsák Kata tíz éve oktatja eredményesen a rovásírást, amelyet eddig 300 gyereknek tanított meg, de oktatott felnőtteket is, köztük a legidősebb hetvenéves volt.
Rovásírásszakkör az adai gyermekkönyvtárban (Csincsik Zsolt felvétele)
Az ősi írásrendszert rendszeresen tanítja hagyományőrző táborokban, illetve már két éve vezet rovásírásszakkört Adán és a magyarországi Ásotthalmon, ahol általános iskolás diákoknak ingyenesen oktatja a rovásírást heti rendszerességgel. Az adai gyermekkönyvtárban szerdán 17 órától van szakkör, amelyre tíz kisdiák jár negyediktől nyolcadik osztályig. Krizsák Kata a Szegedi Tudományegyetem történelem szakos hallgatója, az érdeklődési köre miatt is közel áll hozzá a rovásírás, amit fontosnak tart őseink hagyatékának megőrzése érdekében, de mindezeknél fontosabbnak tartja a gyakorlati hasznát, készségfejlesztő hatását a pedagógiában. Azt vallja, hogy a rovásírás fejleszti a gyerekek logikai gondolkodását, koncentrációs készségét, memóriáját és a szépírását, aminek sokan hiányában vannak. Emellett szerinte segíthet a diszlexiával és diszgráfiával, vagyis az olvasás- és írászavarral küszködő embereknek. Az elkövetkezőkben ezzel kapcsolatosan szeretne kutatásokat is végezni.
– Manapság az embereknek 30 százalékát érinti ez a zavar, és talán nekik segíthet a rovásírás. Ők értelmes emberek, csak az agyuk másként működik, vizuális típusok, akik képhez kötik a hangot. Ebben segít a rovásírás, amely esetében jelképekről beszélünk. Minden jel egy képhez, tárgyhoz hasonlít, például a s betű egy sátorhoz. A diszlexiás és diszgráfiás általában azzal a gonddal küzd, hogy felcseréli a betűket, gondot okoz neki, hogy a betűt melyik irányba kell kanyarítani, a vonalas füzetbe nem tud írni. A rovásírás azzal segít, hogy fejleszti a logikát, a gondolkodást és a memóriát – közölte a rovásírás-oktató, aki szerint a zavarral küzdők esetében a rovásírás talán hozzájárulhatna a tananyag és az alapműveltség elsajátításához. Megjegyezte, hogy nyilván a latin betűs írásmódot nem fogja kiszorítani, és nem is ez a cél, de segíthet bizonyos készségek fejlesztésében és megszerzésében. Köztük a latin betűs olvasási készség fejlesztésében, amivel mostanság sok kisdiáknak gondja van, valamint hozzájárulhat a szépírás javításához is. Krizsák Kata szerint a tanítványai többségének a szakkör megkezdésekor csúnya és olvashatatlan a kézírása, de idővel a rovásírás hatására egyre szebben írnak latin betűkkel is.
A Magyarok Világszövetsége augusztusban rendezte meg az anyaországban a Magyarok IX. Világkongresszusát, amelyen több konferenciát tartottak, köztük a rovásírásról is. Ezen Krizsák Kata képviselte a Délvidéket. Elmondta, hogy amíg az anyaországiak a rovásírás eredetéről vitáznak, addig az elszakított területen élők igyekeznek ennek a gyakorlati hasznát nézni az oktatásban és a mindennapokban. Elmondta, hogy édesanyja Adán történelemtanár, aki szintén alkalmazza az oktatásban, ezzel írnak vázlatot, ellenőrzőt a diákok, és a javukra válik.
– A gyerekek részéről egyre nagyobb az érdeklődés a rovásírás iránt, amit a magukénak éreznek, magyar hagyatéknak tartanak. Vonzó számukra, hogy titkos, úgy tudnak egymással levelezni, hogy a többiek nem tudják elolvasni. A szakkörön a Fridrich Klára által összeállított gyakorlófüzetet használjuk, különböző gyakorlatokat fejtünk meg a keresztrejtvénytől a szójátékokig, valamint külön feladatokat is adok nekik. A gyerekek feleannyi idő alatt megtanulják a rovásírást, mint a latin betűset. A legnagyobb gondot az jelenti számukra, hogy jobbról balra kell írni, és szépen, de ez fejleszti a koncentrációt – mondta az oktató, aki szeretné versenyekre vinni az adai gyerekeket, mégpedig a Felvidékre, Erdélybe és az anyaországba, amihez önkormányzati és pályázati támogatásból igyekszik előteremteni a pénzt. Megjegyezte, hogy eddig 15 diákja nyert már rovásírásversenyt.
