A kutyát sem verik ki a csikorgó téli hidegbe. Embert és állatot egyaránt próbára tesz a hetek óta tartó zimankó. Január a leghidegebb hónapja az évnek, amit az idei tél be is bizonyított, egész hónapban kemény fagyok voltak, a hőmérő higanyszála napközben is ritkán emelkedett a pozitív tartományba. A jószágfarmokon télen is, akármilyen hideg is van, gondozni, etetni és itatni kell az állatokat, még ha a csapok és vezetékek rendszeresen be is fagynak.
A birkákat nem hajtják ki a téli legelőre, ilyenkor bent vannak szélvédett, részben vagy teljesen zárt fészerben vagy akolban. Jó alkalom ez, hogy elvégezzék a juhok körmölését. Padén kétezernél is több birkát tartanak a faluban. Ezek jelentős részét a helybeli Bakaity István és a moholi Petrik Lajos szokta körmölni. Kettejükkel a Sövényházi-farmon találkoztunk, ahol kétszáz birka körmét vágták le, ami nyolcszáz lábat jelent. Ez a munka korántsem könnyű feladat, a birkákat egyenként kell legyűrni, és a körmeiket szakszerűen visszavágni.
– Már több mint 15 éve foglalkozom birkák körömölésével, amely nem csak téli munka, mivel nyáron is gondját kell viselni a legelőn egész nap járkáló jószágok körmének, mert ha túl nagyra hagyják nőni, akkor begyulladhat, és lesántul a birka. Dudva megy a körme közé, és a szennyeződéstől elfertőződhet. A birka körme folyamatosan nő, és nem kopik el a legelőn, néha visszapördül, és felsérti a körömágyat, ami elfertőződhet. A körmöléshez éles, görbe kést használunk, de jó szolgálatot tesz a metszőolló is. Vigyázni kell, hogy csak az eleven körömig vágjuk vissza a szarut. Néha megtörténik, hogy körmöléskor kisebb sérülés, vágás keletkezik a bőrön, ezért a levágott körmök helyét fertőtlenítőszerrel kenjük be. Egy birka körmölése normális esetben nem tart tovább tíz percnél, de némelyik jószág nyugtalanabb, és többet kell vele birkózni, mire sikerül mind a négy lábáról levágni a körmeit. Amikor kész a vágás és fertőtlenítés, piros festékkel megjelöljük az állat hátát. A birkák körmölése amolyan kiegészítő foglalkozás, a padéi Szarvák pékségben dolgozom. Telente 300–400 birkát is lekörmölök, a társam szintén rutinosan végzi ezt a munkát. Vannak olyan jószágtartó gazdák, akik maguk végzik a körmölést, hogy ezért se kelljen fizetni, de akinek több száz állata van, az inkább felfogad valakit, vagy a juhászaira bízza ezt a munkát – mondta Bakaity István.
A körmölés és sántázás tapasztalatot és gyakorlatot igényel. A sántázás a már lesántult birka gyógyítását jelenti. A köröm túlnő, keményedés alakul ki, és bepállik a juh lába, amitől meg is betegedhet és kezelés híján akár el is pusztulhat. A tapasztalt juhászok a sánta birkát is ki tudják kezelni.
