A Vajdasági Nagycsaládos-egyesületek Szövetsége augusztus 2-a és 4-e között rendezi meg a kishegyesi Kátai-tanyán az első délvidéki családkongresszust. Krizsán Vilmos, a szövetség elnöke Adán sajtótájékoztatón ismertette a kongresszus végső programját. Elmondta, hogy a rendezvényen hét országból több mint 700-an vesznek részt. Közülük 500-an mindhárom napon részt vesznek a kongresszuson, 250-en pedig csak a szombati programra jelentkeztek. Az elnök megjegyezte: lehet még jelentkezni a családkongresszusra, amely pénteken 16 órakor az ünnepélyes megnyitóval kezdődik, és vasárnap délben az istentisztelettel zárul. A megnyitóünnepségen részt vesz Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Soltész Miklós államtitkár, Korhecz Tamás, az MNT elnöke, aki a népesedési akciótervről szól, de számítanak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részvételére is.
Krizsán Vilmos közölte, hogy a kongresszuson pénteken kerül sor Böjte Csaba szerzetes plenáris előadására, az első Családbarát Önkormányzat díj átadása után. Szombaton Milica Novković tart előadást a felnőtteknek az alkotói nevelésről, dr. Hódi Sándor pszichológus az egymáshoz tartozás tudatáról, Soltész Anikó az önkéntességről és szervezetépítésről, Schäffer Erzsébet újságíró pedig arról, hogy miért vágyik az ember a jóra. Közben a gyerekek számára foglalkozásokat tartanak. Továbbá szombat délután családi programot szerveznek a résztvevőknek kirándulással, kirakodóvásárral és különféle foglalkozásokkal egybekötve. A vasárnapi záróünnepségen Harmath Károly, a Lurkóházak vezetője a gyermekvédelemről, dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) elnöke a családláncról tart előadást, majd zárónyilatkozatot fogadnak el a kongresszus résztvevői.
Krizsán Vilmos a sajtótájékoztatón ismertette azt a közleményt is, amelyben a KCSSZ és Vancsesz közösen üdvözli a szerb képviselőház nyilatkozatát, amelyben a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett cselekedeteket. Mint mondta, örülnek neki, hogy majdnem hetven évvel a második világháborút követően, éppen az európai integrációs folyamat részeként, sor kerülhet a megbékélésre, a közös főhajtásara a magyar és szerb nemzet államfői részéről.
