Az adai Peckó Egon a közeljövőben fejezi be tanulmányait az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar okleveles tanító szakán. Szívügye a vajdasági ifjúság sorsa, 17 éves kora óta aktív szereplője a civil szférának, korábban több szervezetnél is tevékenykedett már. Jelenleg a Warriors Civil szervezet elnöke és a Homeland Ada projektmegvalósító csapatának egyik fő koordinátora. A jelenleg is folyó kupakgyűjtési akciójukkal egy, a Vajdaság több településére kiterjedő projekthez kapcsolódtak, melynek célja, hogy a kupakok értékesítéséből befolyt összegből támogatják az óbecsei Ivan Filipčev gyógyulását, aki születése óta cerebrális paralízisben szenved, és intenzív terápiákra jár. Ennek kapcsán kerestük fel Egont, hogy nyilatkozzon lapunknak.
Mikor indult a kupakgyűjtési akciótok Ivan Filipčev megsegítésére, és hogy áll a gyűjtés?
– Az ötlet, hogy Ivan Filipčević számára szervezzük meg az első gyűjtést, onnan jött, hogy mérlegeltük a környékbeli rászoruló fiatalok helyzetét, és a tagság úgy ítélte meg, hogy Ivan lesz az első személy, akin segíteni fogunk a kupakokkal. Úgy gondoljuk, hogy a jótékonykodás egy nemes tett, ezért ott segítünk, ahol csak tudunk. A jelenlegi, kupakgyűjtési akciót januárban kezdtük el tervezgetni, és februárban indult el. A projekt fő koordinátora Vermes Tamara, aki az ötletgazda is egyben. A tervek szerint a projekt első körének véglegesítése április közepén lesz. Ezután értékesítjük a kupakokat, és a pénzből a fiú gyógyulását segítjük. Nagyon bizakodóan álltunk a gyűjtéshez, már több mint 300 kilogrammnyit összeszedtünk. Természetesen tovább folytatjuk, és bízunk abban, hogy a végső szám ennek a sokszorosa lesz.
Milyen akcióitok voltak korábban?
– Bulik szervezésével kezdtük el tevékenységünket, több száz fiatalt mozgattunk meg. A járványügyi helyzet miatt fel kellett hagynunk a bulik szervezésével, ezért más területeken igyekeztünk kibontakozni. Tavaly tavasszal mi is kivettük a részünket az önkénteskedésből, és idős személyeken segítettünk, akik nem hagyhatták el a házukat. Decemberben megtartottuk az első jótékonysági mézeskalács-akciónkat, ahol megközelítőleg 30 000 dinárnyi összeg gyűlt össze, és amelynek köszönhetően két olyan családon segítettünk, akiknek leégett a háza.
Miben látod annak fontosságát, hogy a fiatalok foglalkozzanak közügyekkel, önkénteskedéssel? Mennyire nehéz, vagy pont ellenkezőleg, mennyire könnyű őket bevonzani?
– Fontosnak tartom, hogy minden fiatal próbálja ki magát ezen a területen, hiszen ezzel csak nyerhet, és sok extra tulajdonságra tehet szert, ha tagja lesz egy szervezetnek. Ilyen például a sikeres csapatmunka, a közvetlen kommunikáció, a kapcsolati tőke bővítése, kompromisszum- és alkalmazkodókészség fejlesztése. Nehéz a fiatalokat bevonzani, hogy tagjai legyenek egy szervezetnek, és kimozduljanak a komfortzónájukból. Szemük előtt kell tartani azt, hogy mindenki annyi tudást vesz ki belőle, amennyi időt és energiát befektet. Mindenkit arra biztatnék, hogy tegyen egy próbát, és tapasztalja meg személyesen ezt az életérzést.
Mit terveztek erre az évre abban az esetben, ha javulna a járványhelyzet?
– Tömeges rendezvényekben nem gondolkodunk. Áprilistól Adán megkezdjük a pótóraprogramunkat, ahol általános iskolás diákoknak fogunk ingyenes pótórákat tartani. Illetve április 22-én, a Föld napja alkalmából egy környezetvédelmi projektet fogunk megvalósítani. Az év második felére vonatkozó programjainkat még most dolgozzuk ki.
