Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter és Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár szerdán látogatást tett az ország legnagyobb tejtermelő családi gazdaságába, a törökfalui Mihalek–Tóth farmra, ahol találkozott az Ada községi tisztségviselőkkel és a jószágtartókkal is.
A miniszteri küldöttség a Mihalek–Tóth farmon (Csincsik Zsolt felvétele)
Az állami tisztségviselők Mihalek Károly és felesége, Tóth Katalin vezetésével körbejárták a tehenészetet, ahol 550 szarvasmarhát, köztük több mint háromszáz fejőstehenet tartanak, és naponta mintegy 7000–8000 liter tejet termelnek. A törökfalui családi gazdaságban tíz évvel ezelőtt öt tehénnel kezdték a tejtermelést, az elmúlt évben viszont már 2,17 millió liter tejet adtak át, és ennek köszönhetően az ország legnagyobb tejtermelőjévé váltak. A terepszemle után Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter és Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár elismerően nyilatkozott a törökfalui családi gazdaság teljesítményéről. Példaértékűnek nevezték a tehenészet fejlődését, amelyet támogat az állam is a fejősteheneken és a tejprémiumon keresztül. A mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy hamarosan új piacok nyílnak meg a szerbiai tejtermékek előtt, valamint őszre törvénymódosítással biztosítanak állami termőföldet a jószágtartók számára, hogy biztosíthassák az állatoknak a szükséges takarmányt:
– Hétfőtől a kínai piacra kerülhet a hazai tej és a tejtermékek, amire eddig nem volt lehetőség, októbertől viszont kvóta nélkül szállíthatunk egyes sajtokat Oroszországba, amire eddig nem volt jogunk. Mindez nem lenne lehetséges, ha nem alakítottuk volna meg a tej minőségét vizsgáló állami laboratóriumot – nyilatkozta a mezőgazdasági miniszter, és hozzátette, hogy Ada községben gondot jelent, hogy az állattartók az előbérleti jog alapján nem tudnak szántóföldet bérelni, ennek orvoslására azonban őszre törvénymódosítást ígért.
– A legnagyobb tejtermelő számára nincs bérelhető földterület. Ezen őszre törvénymódosítással változtatnunk, hogy legalább 8-10 évig biztosítsunk az állattartóknak meghatározott földterületet.
A törökfalui tehenészeten tíz év alatt megszázszorozták az állatállományt (Csincsik Zsolt felvétele)
A szakszerű állattenyésztés nélkül nem tudjuk megőrizni a termőföld minőségét sem. Az elmúlt 20 évben a szakszerűtlen gazdálkodás miatt több kárt tettünk a termőföldben, mint korábban 100 év alatt tettek. Az állattenyésztés nélkül nem lehet a termőföld minőségén javítani, ezért és a zavartalan termelés érdekében biztosítani fogjuk hosszabb időre a termőföld bérletét. Ha erre helyben nincs lehetőség, ezt a szomszédos önkormányzatok területén kell megoldani.
Vuk Radojević elmondta: a terepszemle a tartományi titkárság fontos feladatai közé tartozik, hogy tájékozódjanak a gondokról, és találjanak rájuk megoldást. Kiemelte, hogy tartományi mezőgazdasági titkárság az IPARD-programon keresztül EU-s pénzekből támogatja a farmok eszközbeszerzését, amire az idén is jelentős számú szerződést írtak alá vajdasági farmokkal.
Bilicki Zoltán, Ada község polgármestere fontosnak nevezte a találkozót, amelyen az állami tisztségviselőket tájékoztathatják a termelőket érintő gondokról, és megbeszélhetik az önkormányzatot érintő problémákat is:
– Főként az állami föld bérbeadásáról van szó, amely 10 éve újra és újra problémát okoz számunkra. Viszont az idei évre olyan módon tetőzött a probléma, hogy talán még a jószágtenyésztőknek – akik az előnyjog alapján igényt tarthatnának az állami földre – sem tudjuk biztosítani, mégpedig a Halász József kombináttal folytatott pereskedésünk miatt.
A bérelhető termőföld hiánya gondot okoz a törökfalui családi gazdaság számára is – tudtuk meg Mihalek Károlytól:
– Jelenleg 260 tehenet fejünk, de 100 el van apasztva, valamint van 180 hasas üszőnk. Összesen 500-550 állat van itt a tanya körül. A múlt évben 2,17 millió liter tejet adtunk át. A felvásárlási árra nem mondhatok semmi rosszat, mi literenként 38-39 dinár kapunk a tejért, valamint ezen felül a 7 dináros állami támogatást. Az Imlek cég támogat bennünket, mert nagy mennyiségű és jó minőségű tejet adunk át. Nagyon vigyázunk a minőségre és minden egyébre, és jó a viszonyunk a felvásárló céggel. Jelenleg a legnagyobb gond, hogy nem jutunk állami földbérlethez, mert most a község területén nincs föld. Ez nagy gond lesz, mert nem lesz elég takarmány a teheneknek. Egy tehénre egy hektár földet kell számítani a takarmányozásnál. Ha már vennünk kell a takarmányt, akkor már nem lesz ennyire kifizetődő tejtermelés. Ennek ellenére mindig tervezünk fejlesztéseket. Mindig növelnénk a termelékenységet, de ha nincs mit enni a jószágnak, akkor nem bírunk az égig menni. A napi 10 000 literes tejtermelés elérése a célunk. Jelenleg 7000–8000 liter tejet adunk át.
