Mi más lenne a módja annak, hogy jól érezzük magunkat egy néptánctáborban, mint az, hogy teljesen ellazulunk, és hagyjuk, hogy sodródjunk az eseményekkel, és átjárjon a tánc szeretete.
Varga Viola és Gazsó Tibor középhaladó csoportja – bagi táncok (Szabó Nóra felvétele)
Ez a jó érzés fogott el, amikor megérkeztem Kanizsamonostorra, abba a kis bánáti faluba, melynek lélekszáma mára csupán negyven fő. Nagyságából kifolyólag is elmondhatjuk, hogy év közben nem sok alkalom van arra, hogy pezsegjen az élet, de az alatt a néhány nap alatt, amikor tábor van, minden perc a zsongásról szól.
Idén 20. alkalommal rendezték meg a tábort, amelyre 220 gyerek és 30–35 felnőtt érkezett (oktató, szülő, szervező, segítő). Számos vajdasági településről jöttek, többek között Temerinből, Adáról, Padéról, Tornyosról, Zentáról, Kelebiáról, Ludasról, Törökkanizsáról, Magyarkanizsáról, Csókáról, Bánátmonostorról, továbbá magyarországi és romániai vendégek is jelen voltak/vannak.
– Nagyon büszke vagyok rá, hogy ennyi településről és ilyen szép számban gyűltünk össze idén. Az is örömmel tölt el, hogy 10 naposra sikerült szervezni rendezvényünket, ilyen még nem volt – mondta Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnök asszonya és egyben a tábor fő szervezője. – Ennyi évvel a hátam mögött azt látom, hogy rengeteg önbizalmat és önbecsülést ad ez a tábor. Oktatóink annyira erősen tudják motiválni a társaságot minden téren, hogy sokkal magabiztosabban térnek haza.
A színvonalas oktatás négy helyszínen zajlik. Három színtéren néptánc, egyen pedig óvodásfoglalkozás van, ami szintén a népi játékokon, a mozgáskultúra fejlesztésén alapul. Bay Endre és Gnädig Kornélia a kezdő csoportban oktat jászsági táncokat és jászsági játékokat, Varga Viola és Gazsó Tibor a középhaladó csoportban Galgamentéről bagi táncokat, Patyerek Csaba és Patyerek Réka pedig felcsíki táncokkal ismerteti meg az ifjú táncosokat.
Gazsó Tibor néptáncpedagógus a következőképpen nyilatkozott:
– Amit kiemelnék különlegességnek – s ez egyben kissé nehézség is volt az elején –, hogy jöttek valkányi, román nyelvet beszélő gyerekek is. Eleinte aggódtam, de hamar kialakult. Ők is bemutatták a bánáti román táncaikat, ami visszafelé is nyitottságot szült, ők is bátran fogtak bele a bagi táncok elsajátításába.
Ebből is láthatjuk, hogy a kultúrák találkozása is jelen van a táborban, ami még jobban színesít az ottani légkörön.
– Ötven fő romániai vendég is jelen van nálunk. Természetesen sok türelem kell a nyelvi korlátok miatt, de könnyen megtalálják a közös kapcsolódási pontokat. A táncon és a játékokon keresztül hamar kialakul a megfelelő kommunikáció. Igazából a romániai Valkány önkormányzata fölkérte Csóka község önkormányzatát, hogy lehetne-e partneri kapcsolatokon keresztül egy IPA-pályázatot megvalósítani. Elmondták az elképzeléseiket, az önkormányzat ezt vállalta, így 2017 és 2019 között fut egy program, melynek része ez a tábor is. Vannak olyan események, amelyekre a romániai vendégek érkeznek Csókára, és népi hagyományokról, kultúráról beszélnek, tanulnak, illetve meghívják a Csóka községi gyerekeket Romániába, ahol az ő szokásaikkal, kultúrájukkal ismerkednek, ebből alakult ki, hogy ők is részt vesznek a táborban, függetlenül attól, hogy nem magyar anyanyelvűek, hanem románok. Az első néhány nap valóban nehéz volt, de a szervezők készültek olyan csapatépítő feladatokkal, amelyekben vegyesen szerepeltek/szerepelnek a gyerekek. Aki nem táncos, az kézműveskedik, kirándul, dokumentumfilmet néz, mert ezekre is nyílik lehetőség a hét folyamán – mondta el Kiss Tóth Erika.
A tábort a Magyar Nemzeti Tanács, az illetékes tartományi titkárság, a Bethlen Gábor Alap, illetve magánvállalkozók és a község támogatta.
A színvonalas, programokkal teli hét ma, szombaton gálaműsorral zárul. 17 órakor kézimunka-kiállítást láthatnak a gyerekek alkotásaiból, melyek a kézműves-foglalkozásokon készültek, 19 órától pedig Mátyás király meséket hallhat a közönség, és a heti táncok munkájának a gyümölcsét is láthatják. A program babgulyással és természetesen hosszan tartó tánccal zárul.
