A szegény ember vízzel főz – tartja a mondás, de ahhoz, hogy télvíz idején bármit is meg tudjon valaki főzni, bizony tüzelőre is szükség van. Amikor azonban a családi költségvetésből nem telik tűzrevalóra, akkor gyűjteni kell a sparheltbe valót. Hol másutt lehetne tűzifához jutni, mint a faluszéli (Hódegyháza) út mentén, ahol már többszörösen kivágták ugyan az akácfákat, de szerencsére a helyükön újra és újra sarjhajtások nőnek, amelyeket, ha már elérik a karvastagságot, érdemes hazavinni a kályhába. Egy kétkerekű bringára tucatnyi ilyen vastag akáchajtást fel lehet pakolni, és ideig-óráig meg van oldva a tüzelőgond, és még főzni is lehet. Azután minden kezdődhet elölről, de már messzebb kell menni a falutól fáért…