2024. november 25., hétfő

A Napló nem a kezdő újságírók próbálkozási helye volt

Szoboravatással és a Közegellenállás riportpályázat eredményhirdetésével egészült ki a Keszég Károly újságíró tiszteletére megtartott megemlékezés Padén

A hétvégén tizennyolcadik alkalommal gyűltek össze a padéi temetőben a Napló szabadelvű hetilap szerkesztőségének tagjai, valamint Keszég Károly tisztelői és barátai, hogy megemlékezzenek a hetilap 1997. május 26-án elhunyt főszerkesztőjéről, a vajdasági magyar újságírás legendás alakjáról.

A Csóka községhez tartozó falu temetőjében megtartott gyászmisét követően Siflis Zoltánnak az aracsi Pusztatemplomról készült dokumentumfilmjét tekinthették meg az egybegyűltek, majd ünnepélyes keretekközött megnyílt Oláj Ibolya csókai festő képeinek a kiállítása. A Takáts Raffael Magyar Kultúrkör székházának az udvarában megrendezett alkalmi kulturális műsor előtt felavatták Kossuth Lajos műkőből készült mellszobrát is, amelyet Komáromi László, a VMSZ helyi szervezetének vezetője, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke és Kovács Sándor, Padé testvértelepülésének, Csanádpalotának a polgármestere leplezett le.

A művelődési műsor keretében kiosztották az idei Közegellenállás pályázat díjait is.

Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója, a zsűri elnöke szerint sikertelen volt az idei pályázat, ugyanis mindössze négy pályamunka érkezett be, amelyek közül alig tudtak kiválasztani olyan anyagot, amely megfelelt a riport követelményeinek, s elmondta, hogy a döntésük során így is nagyon engedékenyek voltak, s megpróbáltak díjat adni azoknak is, akiknek korábban esélyük sem lett volna erre.

Fotó: Horváth Zsolt

Fotó: Horváth Zsolt

– Csak azért, hogy fenntartsuk ezt a riportpályázatot, s hogy ne riasszák el azokat sem, akik összeszedtek magukban annyi erőt, hogy jelentkezzenek erre a pályázatra, s hogy a jövőben is legyenek olyanok, akik részt szeretnének venni a pályázaton – jegyezte meg Klemm, s hozzáfűzte, hogy véleménye szerint át kellene alakítani a riportpályázatot: vagy úgy, hogy meghívásos pályázat legyen, vagy pedig annak a tudatosításával, hogy valamikor a Napló nem a kezdő újságírók próbálkozási helye volt, s amikor kiírják a pályázatot, akkor a vajdasági magyar újságírás élvonala próbáljon itt jelen lenni, és próbálja megmutatni, hogy tud-e még olyanfajta újságírói műfajokat ápolni, amelyeket valamikor a Napló felvállalt és ápolt.

– Ezért azt hiszem, hogy jövőre, amikor Keszég Károly halálának a huszadik évfordulójáról emlékezünk meg, meghívásos pályázatot kellene kiírni, illetve fel kellene szólítani a legeminensebb vajdasági magyar újságírókat, akik tudják, hogy mi is az a riport, hogy mutassák meg, hogy ebben a közegben még vannak olyanok, akik tudnak riportot írni, akik fel merik vállalni, hogy ezzel a legnehezebb műfajjal próbálják elemezni a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetét, s ily módon ismét megadjuk a valódi súlyát ennek a pályázatnak – nyilatkozta Klemm.

A lassan két évtizede megrendezésre kerülő riportpályázatra Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztő-helyettese, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének az elnöke, s a Napló egykori munkatársa szerint is ráférne egy kis ráncfelvarrás, s elmondta, hogy a riport akkoriban is elég keveset volt képviseltetve a vajdasági magyar újságokban, s a helyzet manapság sem változott meg.

Lívia szerint akkoriban azt is lényegesnek tartották, hogy ezek a riportok olyan témákról szóljanak, amelyek tényleg azzal a helyzettel foglalkoznak, amelyek érintik a vajdasági magyarságot, az itt élőket, vagyis olyan dolgokról szóljanak, amiről a Napló is szólt.

– Hogy kimondja azt, ami van, hogy ne kerteljen, hogy ne próbáljon meg másról beszélni. Tehát, hogy igazából azokat a dolgokat írja le, amelyek történnek. Objektívan, mindenkit megszólaltatva, s azért gondoltuk, hogy ösztönözzük főleg a fiatalokat, hogy egy kis pénzjutalom reményében próbáljanak meg ilyen oknyomozó, tényfeltáró riportokat készíteni érdekes témákról – nyilatkozta, s hozzáfűzte azt is, hogy az elmúlt tizennyolc év alatt voltak jobb évek, de voltak hullámvölgyek is, amikor alig érkeztek munkák.

Tóth Lívia szerint valamilyen módon fel kellene tartani a riportpályázatot, s egy kicsit jobban népszerűsíteni.

– Nem tudom, miképpen lehetne rávenni az újságírókat arra, hogy jobban foglalkozzanak a riporttal. A riport nehéz műfaj, sokat kell vele dolgozni, utána kell járni, mindenkit meg kell szólaltatni. Nem elég az, hogy egy ember elé odanyomod a diktafont, hanem ez egy komoly munka. Manapság azonban valahogy kiment a divatból. Senki sem szeret sokat dolgozni egy témán, itt pedig erre van szükség – jegyezte meg a VMÚE elnöke, s elmondta azt is, hogy igazán jó lenne, ha jóval több munka érkezne be a kiírásra.

– Annyi fiatal újságíró van, akik kikerülnek az iskolából, s szerintem ők kaphatóak lennének arra, hogy jó témákat kutassanak és dolgozzanak fel. Jó lenne ezt a riportpályázatot valahogy folytatni, s semmiképpen sem kellene elkeserítse az a szervezőket, hogy olyan az eredmény, amilyen, hanem valahogy ezt tovább kellene folytatni – nyilatkozta Tóth Lívia.

A zsűri Göblös Nikolettának és Sirbik Attilának ítélte oda az idei Közegellenállás riportpályázat harmadik díját, Kókai Zsolt és Csápek József pedig könyvjutalomban részesült a beküldött pályamunkájáért.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás