A Tiszaszentmiklósi Magyar Kultúrkör székházának udvarán az elmúlt héten 30, túlnyomórészt általános iskolás diák ismerkedett meg a különböző hagyományos és kevésbé hagyományos kézműves mesterségek fortélyaival.
Hagyományos és újabb technikákkal ismerkedtek a résztvevők (Fotó: Gergely József)
A gyermekek a nemezelés mellett a süthető gyurma formázását, az üvegfestést, a batikolást, a gyöngyfűzést is elsajátíthatták, szabadidejükben pedig többféle mókás vetélkedőn, vizes- és csapatjátékon és portyázáson is részt vettek, amelyek során közelebbről megismerkedtek az észak-bánáti falu jellegzetességeivel is, de tettek egy kirándulást a padéi Sövényházi-tanyán lévő miniállatkertbe is.
Az első Tiszaszentmiklósi Kézműves Tábort 1994-ben tartották meg, az ugyanebben az évben megalapított magyar kultúrkör szervezésében. A fő cél az akkori háborús és gazdasági válság sújtotta időszakban az volt, hogy összefogja a falu magyarságát, lehetőséget adjon az embereknek az együttlétre, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy mind kevesebben hagyják el a szülőföldjüket. Az akkor még kizárólag nemezeléssel foglalkozó tábor kezdeményezői, első oktatói – többek között – Vrábel János, Csonti Melinda, Varga Attila voltak, akik Reperger Miklóssal, a kultúrkör jelenlegi elnökével, illetve Berák Brigittával és Benittával a tábor mellett az újonnan megalakult egyesület, illetve a Hét Napnak úgyszintén 1994-ben elindított Bánáti Újság mellékletét „mozgatták”. A táborban kezdetben csak nemezeléssel foglalkoztak, s ez az oktatók változása után is elég sokáig megmaradt, s csak a későbbiekben alakult át kézműves táborrá. A tábor munkáját az előző évekhez hasonlóan az idén is a Magyar Nemzeti Tanács és Csóka község önkormányzata részesítette támogatásban.
A tábor ma este hat órakor az elmúlt egy héten készült alkotásokból összeállított kiállítással zárja kapuit.
