2024. november 24., vasárnap

Ízesebb a szalmán pörkölt disznó

Tiszaszentmiklóson megtartották a IV. Bánáti Hagyományos Disznótort

Szombaton kora reggel szalmán pörkölték a disznót a tiszaszentmiklósi parókia udvarán, ahol kezdetét vette a IV. Bánáti Hagyományos Disznótor eseménysorozata. A Piros Tulipán Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület és a VMSZ helyi szervezete közös szervezésében két disznó került kés alá, majd a pörkölés, a mosás és a feldarabolás után a paprikásba valót szétosztották a meghívott csapatok között.

Szalmával pörkölték a disznót Tiszaszentmiklóson (Gergely József felvétele)

Szalmával pörkölték a disznót Tiszaszentmiklóson (Gergely József felvétele)

– Az idei hagyományos disznótornak versenyjellege is volt, mivel Tiszaszentmiklóson több nemzet, illetve nemzetiség, a szerb, a magyar, lengyel és a roma él együtt jó viszonyban, úgy gondoltuk, hogy mutassa be minden nemzetiség, beleértve a romákat is, hogy milyen módon készítik el az ő szokásaik szerint a disznótoros töltelékeket, a hurkát és a kolbászt. A helyiek mellett Csóka község testvértelepüléséről, a romániai Dettáról is érkezett két csapat a rendezvényre – mondta a szervezők nevében Törtei János, hozzátéve, a csapatok és kísérőik a helyi vadászotthonban a disznóságokból készült ebéden vettek részt.

A tiszaszentmiklósi Szőke Lajos (1946) saját bevallása szerint még emlékszik arra, hogy annak idején, gyerekkorában még szalmával pörkölték a disznót, és fekete öntöttvas mázas edényben főzték a paprikást. A szalmán pörzsölt disznóból készült ételek íze más volt, magyarázta, hozzáfűzve, a hetvenes években azonban már mindenki áttért a gázpalackra szerelt lángszóróra, ám a gázzal pörkölt disznóból készült ételeknek már más az ízük, hiszen nincs bennük a szalmaláng füstje és illata.

A IV. Bánáti Hagyományos Disznótor rendezvényét a tartományi mezőgazdasági titkárság és Csóka község önkormányzata támogatta.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás