Csóka község azon közigazgatási egységek közé tartozik, amelynek területén mind a mai napig nem végezték el a termőterületek tagosítását.
Kezdődik a tagosítás, az apró parcellás művelés kevésbé hatékony (Gergely József felvétele)
Amíg a legtöbb vajdasági községben már a múlt század hetvenes éveiben lezajlott a magántulajdonban lévő, megművelhető földterületek tagosítása, azaz a „komaszáció”, addig a csókai önkormányzatban a közelmúltig nem volt meg a kellő elszántság az óriási adminisztrációs és terepi munkát igénylő tagosítás megkezdésére. A gazdálkodok számos apró, nadrágszíjparcellát művelnek, és e felaprózottság miatt is kevésbé hatékony a mezőgazdasági termelés. A csókai kataszteri hivatalban mind a mai napig a több mint százéves, úgymond a Mária Terézia idejéből származó, elrongyolódott térképekről próbálják kisilabizálni az egyes földterületek elhelyezkedését és méretét (ezeken a térképeken a hosszúságot még ölben mérték).
A községi képviselő-testület egyik korábbi határozata értelmében Csóka idei költségvetéséből 25 millió dinárt különítenek el a tagosítás megkezdésére, amely – ahogyan Gyömbér Stana, a község elnök asszonya kiemelte – önkéntes alapon történik. Szeptember 4-éig még lehet pályázni a mezőgazdasági minisztériumnál a tagosítás költségeinek támogatására, amely lehetőséggel élni fog a község. Csóka község 321 négyzetkilométeren, azaz több mint 30 000 hektáron fekszik. Ennek a területnek mintegy kétharmada művelhető, de jelentős területeket foglalnak el a kaszálók és szikes legelők, valamint maga Csóka település és a hozzá tartozó falvak. A tagosítás, a parcellák kimérése és beazonosítása felöleli a lakott településeket is, hiszen az ott található telkek és ingatlanok sincsenek feltérképezve. Új, korszerű, digitális adatbázis készül, amelynek nagy hasznát vehetik később a község intézményei és minden polgára.
Becslések szerint Csóka községben a magánkézben lévő mezőgazdasági területek, szántók és legelők mintegy 40 százalékának nincs rendezve a tulajdonjogi viszonya. Nagyon sokan vannak, akik nem tartották fontosnak, hogy a szüleik, nagyszüleik vagy dédszüleik után rájuk maradt földingatlanokat a nevükre írassák. Jogilag rendezetlenek a tulajdonviszonyok, és ez ingatlanok eladása alkalmával problémát jelent, sokszor több generációra vissza kell vezetni a tulajdonviszonyokat, és bizonyítani az ingatlanra való jogosultságot.
A tagosítást bírói vizsgával rendelkező személy fogja vezetni, és ez jó alkalom, hogy rendezzék a sok éve rendezetlen tulajdonviszonyokat is. Ki fog derülni, hogy egyes „élelmes” személyek mekkora állami földterületet művelnek jogtalanul, bérleti díj fizetése nélkül. Az önkormányzatban már dolgoznak azon, hogy a mezőgazdasági felügyelőség bevonásával csóka határában, Zombor község mintájára, learassák a termést a jogtalanul bevetett állami földterületekről.
