A Dombosi történetek – remix elnevezésű irodalmi fesztivál harmadik napjának legismertebb fellépője a költő, műfordító, egyetemi tanár Nádasdy Ádám volt. Őt megelőzte Barlog Károly Kovács Istenke álmodik című regényének bemutatója. A vajdasági származású, jelenleg Magyarországon élő szerzővel Patak Márta beszélgetett. A beszélgetés központjában maga Újvidék állt, hisz a regény főszereplője, a szerző Maxim című prózakötetéből már ismert Istenke Szindbádként ezt a várost járja be. Ugyanakkor szóba került Barlog írásmódszere is, de azt is megtudhattuk, hogy az általa végzett munka nyomán például bányászati szakkönyvet is írhatna. Ami pedig a közeljövőt illeti, a szerzőtől minden bizonnyal egy soundtrack-novellákat tartalmazó kötetet várhatunk, amelynek központi témája a szakítás lesz.
Őt a Fiatal Írók Szövetségének szerzői követték, akikkel Berényi Emőke beszélgetett. A moderátor három kulcsszóval indított, és Horváth Veronika, Hyross Ferenc és Szerényi Szabolcs a tenger, a hal és a tüdő szavakra asszociálva mondta el saját meglátásait. Fiatal szerzőkről lévén szó, természetesen szóba került az irodalmi hatások kérdésköre is. A beszélgetésből az is kiderült, hogy mindhárom szerző igencsak különböző világot képvisel, és más-más dolgot emelt ki a saját tapasztalataiból.
Patócs László és Nádasdy Ádám (kép: Benedek Miklós)
Az est utolsó fellépőjével, Nádasdy Ádámmal Patócs László beszélgetett. A dialógus rendhagyó módón nem irodalommal, hanem nótával kezdődött, hisz ez a világ nem idegen az elismert fordítótól. Mint a beszélgetés során kiderült, Nádasdy olyan családból származik, amelynek tagjai több nyelven is beszéltek, ugyanakkor angolul nem. Nádasdy Ádám azonban ezt a nyelvet preferálta, amiben elmondása szerint a beat zenének is nagy szerepe van. A fordításokról szólva szóba kerültek a Shakespeare-újrafordítások, ugyanakkor sok szó esett Dante Isteni színjátékáról is, ami Nádasdy legutóbbi nagy munkája, amin nyolc éven keresztül dolgozott. A szerzőt költőként is jelzik, a beszélgetés során szó esett a legújabb, Nyírj a hajamba címet viselő kötetéről, ugyanakkor A vastagbőrű mimóza című melegekről és melegségről szóló írásokat tartalmazó esszé- és tárcagyűjteményéről is.
