A Vajdasági Szabadegyetem szervezői az idén is kitettek magukért. Ismert szakembereket hívtak meg előadóknak, akik értekezéseit fokozott figyelemmel kísérték a fiatalok. A nyitónap előtt, szerdán dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy János Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja MI lesz ebből? – a mesterséges intelligencia kommunikációs kihívásai című előadást tartott. A hivatalos megnyitónapján Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója tartott előadást. Doktori tanulmányai alatt, 2010 és 2011 között, a japán Waseda Egyetemen végzett kutatásokat. A Maastricht School of Management egyetemen 2020-ban MBA fokozatra tett szert. A jegybankban 2011 óta dolgozik, ahol 2014-től az MNB Monetáris stratégiai főosztály vezetője volt, jelenleg, 2019 óta a Nemzetközi monetáris politikai és gazdaságtudományi ismeretterjesztési igazgatóságot vezeti. A szakember a Magyar Nemzeti Bankért díj többszörös kitüntetettje. A Szabadegyetemen a fiatalok jártasságát, egyben tudásszomját mutatta, hogy előadása után időszűke miatt nem volt lehetőség arra, hogy minden kérdést megválaszoljon. Előadásának a G2 vagy G–2 címet adta. Az USA és Kína viszonyát vizsgálta, fókuszálva arra is, hogy ez ránk nézve milyen következményekkel járhat. A növekvő adósság mindkét gazdaság működésébe rendszerszinten beépült. Az USA esetében az emelkedő adósság egyensúlyozza ki a gazdaság szerkezeti egyensúlytalanságát, így a jelentős és növekvő jövedelmi egyenlőtlenséget, valamint a nagy USA külkereskedelmi deficitet. Hasonló a helyzet Kínában is, azonban itt a jövedelmi egyenlőtlenségek két oldalról is gátolják a belső keresletet. Az USA társadalomszerkezetéhez hasonlóan jelentősek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A gazdagabb háztartások aránytalanul nagy jövedelemmel rendelkeznek. A középosztályon belül pedig töredezettség alakul ki. A koronavírus-válság minden korábbi beavatkozásnál nagyobb gazdaságpolitikai választ követelt, ami nem hárulhatott csak a jegybankokra. A pandémia leküzdése után a világ számos országának újra a stabilizálást kell megcéloznia. A világgazdasági történéseket döntően befolyásolja, hogy időnként növekvő tendenciát mutató rivalizálás figyelhető meg az USA és Kína között. Mindeközben az egymásra utaltság is jelentős. Ennek tükrében az előadó optimista a jövőt illetően, ugyanakkor arra is lehet számítani, hogy a két ország közötti kereskedelmi háború időnként fokozódhat. Véleménye szerint egy évtizedbe is beletelhet, de van rá esély, hogy addigra a két rivalizáló nagyhatalom együttműködése valósulhat meg a közös érdekek mentén. Az MNB igazgatója a tartalékok témáját is érintette. Rámutatott, hogy válságos időkben továbbra is az arany lehet a menedék, de a kriptovalutáknak is van jövője. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, milyen kockázatokat jelentene a kriptopénzeket beilleszteni a jegybanki tartalékok tárházába. Ha valaki vagy valakik a világ számítástechnikai kapacitásainak több mint a felét uralni tudják, az olyan kockázattal jár, hogy a rendszerbe hamis dolgokat tudnak produkálni.
Szombaton délelőtt dr. Muhi B. Béla egyetemi tanár tart előadást. Kutatási területei a marketing, a fogyasztói magatartás, a gazdasági paradigmaváltások és a vállalati menedzsment. Számos tankönyv és tudományos publikáció szerzője, több hazai és nemzetközi projekt vezetője. A Fókusz ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik. Előadásának címe a ,,Merre tart a világgazdaság? – mire készüljenek fel a fiatalok”.
Nyitókép: Lehmann Kristóf felvetései nyomán rengeteg kérdést fogalmaztak meg a fiatalok (Tóth Péter felvétele)
