Egy ütközet emlékezete

Kishegyesen vasárnap emlékeztek meg a kishegyesi ütközet 175. évfordulójáról. Ez volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó győztes ütközete, amelyen Guyon Richárd kisebb létszámú seregével megfutamította Jelašić horvát bán császári seregeit. A megemlékezés a szoborparkban volt, és egy emléktáblát adtak át, amely három nyelven írja le az ütközet történetét. A jelenlévőket Sándor István, Kishegyes község alpolgármestere köszöntötte, majd felszólalt Csőke Márk, a tábla elhelyezését megvalósító Szó–Beszéd Egyesület elnöke. Az emlékbálát Sándor István, Csőke Márk és Námesztovszki Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke leplezte le.

– Úgy gondolom, a kishegyesi csata emléke nem tölti be azt a szerepet, amelyet megérdemel, és amelyet a trianoni békeszerződés előtt betöltött a bácskai identitásban. Itt áll Guyon Richárd szobra, Virágh Gedeon emléktáblája, illetve itt van a kishegyesi ütközetnek az emlékműve is, de az emberek mégsem tudják, hogy ez miért fontos nekünk, kishegyesieknek, és a magyarság számára. Ezért gondoltuk úgy, hogy pályázunk az önkormányzat civil egyesületek számára kiírt pályázatán, és egy háromnyelvű emléktáblát állítunk ki, amelyen magyarul, szerbül és angolul elmeséljük a kishegyesi csata történetét – számolt be lapunknak Csőke Márk. Arról is szólt, hogy egyesületük szerencsésen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél, ennek köszönhetően még egy emléktáblát fognak állítani, amelyet a nyugati temetőben lévő 1848/49-es emlékműhöz helyeznek ki – tudtuk meg a Szó–Beszéd Egyesület elnökétől.

Az önkormányzat a civil szervezetek számára kiírt pályázat révén tudta támogatni a Szó–Beszéd kezdeményezését – mondta el lapunknak Sándor István.

– Fontos és támogatható elképzelésnek láttuk a Szó–Beszéd folyóirat ötlettervét, hiszen tudjuk, hogy Kishegyes település számára mennyire fontos a szabadságharc utolsó győztes csatája. Kishegyes különféleképpen, számos alkalommal megemlékezett az ütközetről, illetve azokról a történésekről, amelyekkel a település kapcsolódik a magyar történelemhez és az anyaországhoz. Fontosnak láttuk, hogy az itt dolgozók, átutazók, a Kátai-tanya vendégei, az eseményekre érkező vendégek, akik megnézik a szoborparkban Guyon szobrát, azok a csata történetével is megismerkedjenek – fogalmazott az alpolgármester, majd arról is szólt, hogy ezentúl az iskolában nemcsak beszélni fognak a diákoknak az ütközetről, hanem be is tudják mutatni a táblán.

Az ünnepi megemlékezésen fellépett Gál Flóra szavaló, valamint ft. Bartus Ervin kishegyesi plébános rövid imát mondott és megszentelte az új táblát. A megemlékezés végén a jelenlévők virágot helyeztek el Guyon szobránál és Virágh emléktáblájánál. Guyon szobrát a Magyar Nemzeti Tanács nevében Námesztovszki Zsolt, Kishegyes község önkormányzatának nevében pedig Sándor István és Oroszi Sándor, a községi képviselő-testület elnöke koszorúzta meg. Virágh emléktábláját a kishegyesi helyi közösség nevében Kovács Hanna tanácselnök és Fülöp Valentin elnökhelyettes koszorúzta meg. A megemlékezést követően a művelődési és civil központ rendezvénytermében bemutattak egy korabeli dokumentumfilmet, amelyben a kishegyesi ütközet emlékmű 1999-ben és 2000-ben történt újraállítását láthatták a résztvevők.