Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és annak egy széllelbélelt fia. Állandóan lóháton járta a falvakat, és elrontotta a játékát a szegény ember gyerekeinek. Ezt megelégelvén az egyik visszakiabált neki.
Mondván: „Bármennyire gazdag is vagy, de a palotátokra a gólya soha nem rak fészket, a mi viskóinkon pedig néhol kettő is van!” Ez szöget ütött a herceg fejébe, és arra kérte az apját, intézze el, hogy a gólya fészket rakjon az ő palotájukon is. Ám az egyik lovagláskor megfázott, halálosan megbetegedett, de még akkor is azt kérte a királytól, legyen nekik is gólyafészkük. Országos vadászat indult a gólyák után, erővel próbálták a palotára költöztetni, de nem sikerült. Az ifjú trónörökös meghalt, az apja is megöregedett, és követte őt, a kastély üresen maradt. Amikor már romossá vált, a gólyák odaköltöztek, és rakták a fészkeiket…
Felnőttként, ha már nem is hisszük el a meséket, de alapigazságokat, gyakran tanító mivoltukat és tanulságaikat észben tartjuk, szívesen példálózunk a bennük rejlő életbölcsességekkel. Azzal is, hogy a gólya megválogatja fészkelőhelyét.
A magyarkanizsai Széles utcán lévő, a testi és értelmi fogyatékosokat foglalkoztató Bárka napközinek otthont adó épületen már évtizedek óta folyamatosan ott díszeleg a fészek, amely hazavárja a lakóját. Különösen sokat jelent ez az ott lévő gyerekeknek, akik még nyíltabb szeretettel csodálják a vándorló jövevényt, a tőlük megszokott őszinteséggel életük fontos részének tekintik. Ezért is élvez kivételes bánásmódot, de idén már veszélybe került a fészek, amely a napközi jelképe is. Az elmúlt napok esőzései és az egy héttel ezelőtti, bő széllökésekkel teli időjárás megbontotta a fészket, amely széthullott. Ornitológusok tanácsolták, hogy bontsák le, és mivel már ezt otthonának tekinti a gólya, nem kétséges, hogy vissza fog jönni, és meg fogja újra építeni.
Az önkormányzattól ígéretet kaptak, hogy egy koszorúszerű fészektányér lesz kihelyezve, amelyre aztán a madár pakolhat. Hogy azonban a szétzilált fészket eltávolítsák, ügyes és állatbarát ember segítségére volt szükség. A hivatásos tűzoltó, Nagy Róbert (Kennedy) az alpinistákat meghazudtoló módon mászta a tetőt, és többtalicskányi fészekmaradékot távolított el, amit aztán a Bárka védencei nagy örömmel söprögettek, várva a gólyájukat, amely minden bizonnyal nem kerüli el az épületet.
