Martonoson december 16-a és 20-a között bocsátják szavazásra a helyi járulék bevezetéséről szóló indítványt. A Martonos és Kishomok településeket magában foglaló helyi közösség polgárai e négy nap alatt nyilváníthatják ki véleményüket, hogy elfogadják-e az önkéntes járulék fizetéséről szóló javaslatot, illetve hogy támogatják-e ezáltal falvaik fejlődését. A helyi járulék fizetői azok a polgárok, akik szavazati joggal rendelkeznek és a helyi közösség területén van a lakhelyük, valamint azok a polgárok, akiknek nem a helyi közösségben van választói joguk és lakhelyük, de ott rendelkeznek ingatlannal.
Horvát Gergely, Martonos helyi közösségének elnöke számolt be arról, hogy a tízéves időszakban, ami 2017. január 1-jétől értendő, 2026. december 31-éig mi mindent tudnának megvalósítani a befolyó összegből.
– Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, tekintettel a feladatokra, amelyek a kommunális beruházásokra, az épületek karbantartására, a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére vonatkoznak, úgy értékeltük, nagyon fontos lenne a fejlődés szempontjából, hogy a polgárok megszavazzák a járulék bevezetését. A legnagyobb részt a kommunális beruházásokra fordítanánk, mintegy 35%-át a befizetett összegnek. Ebből az esővíz-elvezető rendszer tervének, az ipari park tervdokumentációjának kidolgozására, járdák építésére és javítására, a katolikus temető melletti parkolóra, az utak javítására és burkolására is sor kerülhetne. Harminc százalékot a helyi közösség tulajdonában lévő ingatlanok karbantartására és működtetésére, valamint a Martonos Fennmaradásáért Alapítvány életben tartására tudnánk szánni. A helyi közösség működését, az alkalmazottak fizetését, az anyagi költségeket (áram, fűtés, irodai anyagok, telefon, biztosítás, kezelési költségek stb.) és a választásokkal kapcsolatos költségeket a járulék tíz százalékából finanszíroznánk, míg a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére szintén tíz százalék juthatna a járulékból. A fennmaradó tíz százalékot pedig az előre nem látható beruházásokra és egyéb költségekre fordíthatnánk, valamint a polgári csoportosulások, kultúregyesületek, nonprofit szervezetek, egyházak, óvoda, iskola és sikeres egyének támogatására használjuk, ha a polgárok igennel voksolnak, továbbá a mezőőrszolgálat megszervezésére, a földutak karbantartására, földmérői szolgáltatásokra, a pályázati önrészek biztosítására – mondta a tanácselnök, majd így folytatta:
– Az előzetes számítások szerint a helyi járulékból tíz év alatt 72,5 millió dinár gyűlne be. A foglalkoztatottak nettó béréből és a vállalkozók, iparosok, intellektuális szolgáltatást nyújtók adózandó jövedelméből 2,5% a fizetendő összeg, a földműveseknek pedig hektáronként 35 kiló búza ára lenne évente az újvidéki árutőzsde augusztus 1-jei ára szerint, a kataszteri jövedelem százalékában kifejezve. A szerződéses szolgáltatásokból származó jövedelmekből pedig 2,5%-ot kellene fizetni. A nyugdíjasok, akik nem adókötelesek, mentesülnek a fizetés alól. Azok a polgárok, akik a munkabérük után fizetik a járulékot, kérelem alapján mentesülnek a mezőgazdasági terület után fizetendő helyi járulék alól – számolt be a tanácselnök.
Hétfőn Martonoson a nyugdíjasotthonban 18 órától, míg kedden Kishomokon a régi iskola tanácstermében 18.30-tól tartanak falugyűlést a témával kapcsolatban, ahol a polgárokat részletesen tájékoztatják.
