Korábban már beszámoltunk róla, hogy Magyarkanizsa partnere annak az európai kezdeményezésnek, amely a migráció okait és hatásait térképezi föl. A migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában – határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozó stratégiákért (SEEMIG) elnevezésű program keretében csütörtökön és pénteken ismét Kanizsán gyűltek össze a kérdésben érintett intézmények, szervek döntéshozói. A kétnapos konferencia témája ezúttal a migrációs politikai adatszerzés volt, az előadók pedig a Belgrádi Statisztikai Hivatal szakemberei. Az önkormányzat, a rendőrség és a Szociális Központ vezetőin kívül az operatív munkatársaik is részt vettek a konferencián, hiszen ők azok, akik az adatok begyűjtését végzik majd.
A pályázatban több európai ország nagyobb települése vesz részt, közülük Magyarkanizsa a legkisebb, ám a migráció kérdése épp itt a legaktuálisabb. A program az elmélet kidolgozása mellett magában foglalja egy akcióterv elkészítését is. Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ elnöke – amely szintén partner ebben az együttműködésben – elmondta, hogy ezúttal nem az európai minták elsajátítása folyik, hanem együtt próbálnak megoldást találni az elvándorlás általános problémájára.
A Belgrádi Statisztikai Hivatal felmérése szerint sem Kanizsán, sem Zentán nem volt még ilyen alacsony a népesség száma. Az 1961 és 2010 közötti adatokat gyűjtötték össze, amelyekből pontosan látszik, hogy az elmúlt 50 évben folyamatosan csökkent a lakosság száma mindkét településen. Amíg a hatvanas években több mint harmincezer lakosa volt egyik és másik községnek is, ez a szám az elmúlt években huszonötezerre redukálódott. Zentán 2010-ben 225 újszülöttre 364 haláleset jutott, míg Magyarkanizsán ez a szám 214 és 442, vagyis kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek. Kanizsán egyébként már a hatvanas évek vége óta negatív tendenciát mutat a természetes szaporulat, Zentán a nyolcvanas évek elejétől van kevesebb újszülött az elhalálozásokhoz képest.
