Juhász Bálint a vállalkozók tartományi támogatásait ismertette (fotó: Molnár Áron)
– Kevés magyarországi befektető van jelen, a VIP Befektetés-ösztönzési Alap nyolc magyarországi beruházást jegyez elő, ami azt jelenti, hogy Magyarország Vajdaságban nincs az öt legtöbbet beruházó állam között, megelőzi például Ausztria, Olaszország és Németország is. Úgy gondolom, ezen mindenképp változtatni kellene. Az üzletember-találkozók fontos fórumok, ahol találkozhatnak a vállalkozók, és csak így, egymást megismerve, a lehetőségegeket átbeszélve lehet a beruházók számát növelni – mondta Juhász Bálint, a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság titkárhelyettese a tegnap megtartott üzletember-találkozón Magyarkanizsán. A titkárhelyettes hangsúlyozta, hogy a beruházások ösztönzését szorgalmazzák tartományi pályázatok is, ilyen például az újonnan megnyitott munkahelyek utáni 140 ezer dináros támogatás, de a kis- és középvállalkozók gépvásárlását, turisztikai vállalkozásokat és a régi mesterségekkel foglalkozó családi- és mikrovállalkozásokat is támogatják.
A magyarkanizsai önkormányzat második alkalommal szervezett ilyen jellegű konferenciát, melynek célja a vállalkozásfejlesztés, a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok erősítése volt. 110 vállalkozó, illetve vállalat képviselője vett részt Magyarkanizsáról és környékéről, valamint Magyarországról. A megnyitón beszédet mondott Magyarkanizsa község polgármestere, dr. Bimbó Mihály, őt követően Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket, és jelen volt Babity János szabadkai főkonzul is, akik mindannyian üdvözölték a gazdasági kapcsolatok megerősítésére irányuló kezdeményezéseket.
– Sohasem volt Magyarország és Szerbia kapcsolata ilyen kiegyensúlyozott, mint az utóbbi néhány évben – mondta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. – S mivel már nem kell a politikai dolgokkal foglalkozni, koncentrálhatunk a gazdasági együttműködésre – tette hozzá. A belgrádi külképviselet vezetője elmondta, az utóbbi három évben Magyarország és Szerbia külkereskedelmi mutatói rekordokat döntöttek. Míg két évvel ezelőtt ez a mérleg a magyarországi adatok szerint 1,66 milliárd eurót tett ki, addig tavaly már 1,73 millióra nőtt. A nagykövet szerint a külkereskedelmi kapcsolatok fejleszthetők, hiszen ha összevetjük akár Horvátország, akár Szlovénia adataival, ahol a népesség jóval kisebb, akkor ezek a mutatók egyáltalán nem számítanak jónak. Pintér Attila azt is elmondta, a közlejövőben Budapesten szervez üzletember-találkozót, hogy a magyar befektetők első kézből értesüljenek a szerbiai lehetőségekről. Mint elmondta, 40 privatizálás alatt lévő szerbiai cég iránt érdeklődnek a magyar befektetők. A magyar vállalkozók számára Szerbia akár ugródeszka is lehet a nyugat-balkáni térség felé, szögezte le a nagykövet.
Gulyás József, a KKV Ház vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy most a két ország soha vissza nem térő időszakot él meg:
– Magyarország olyan pozícióban van az Európai Unióban, hogy a pályázati források döntő része most kerül lehívásra, és gyakorlatilag olyan tapasztalat halmozódik fel és olyan fejlesztési potenciál alakul ki ma Magyarországon, ami a szerb tőke és a Magyarországról kiinduló tőke számára is sorsdöntő. Szerbia számára pedig elérhetőek az előcsatlakozási alapok. Ezért az együttműködés rendkívül fontos.
Juhász Bálint titkárhelyettes beszélt arról, hogy a vajdasági kormány több mint 10 évvel ezelőtt létrehozta a befektetést segítő alapját, amely ingyen szolgáltatáscsomaggal várja a beruházókat. Telephelyet keres, segít eligazodni a jogi procedúrákban, partnereket keres. Így jutott Szerbiába a Mol vagy az OTP is. Ennek ellenére a magyar befektetők nincsenek az első öt ország között, amelyek a legnagyobb befektetéseket jegyzik. Ezen kellene javítani. A Magyar Nemzeti Kereskedőház közvetítői szerepet vállal a kis- és középvállalkozások között. A jövő hónapban az eddigi macedóniai és montenegrói iroda mellett megnyílik a szerbiai irodájuk is. A helybeli gazdasági fejlesztésről Fejsztámer Róbert, a gazdasági, pénzügyi és fejlesztési főosztály vezetője tartott előadást, amelyben a vállalkozók és az önkormányzat együttműködését szorgalmazta. A konferencia a Magyarkanizsa és Algyő nagyközség önkormányzata között létrejövő együttműködési szerződés aláírásával zárult. Ennek keretében a gyógyfürdők, a tiszai hajózás, valamint az idegenforgalom terén kívánnak együttműködni.
Huzsvár Ervin alpolgármester elégedettségét fejezte ki a találkozó kapcsán, s a további lépéseket illető tervekről is beszámolt.
– Az első találkozón, amelyet decemberben szerveztünk, negyvenöten vettek részt, ma százhúszan, és szeretnénk tovább növelni ezt a számot. Az első találkozó jó tapasztalat volt, mert rájöttünk, nem elég községben, hanem régióban kell gondolkodni. Egy huszonötezer lélekszámú község, mint a miénk, nem tud hathatós ajánlatot kínálni egy külföldi befektetőnek, viszont három-négy község, százezer lakossal, már megfelelően tud konkurálni egy nagyobb várossal.
