Ruhaosztás a vöröskeresztesek sátránál
Pontosan egy héttel ezelőtt nyitotta meg kapuit a magyarkanizsai vásártér, ahol ideiglenes pihenőhelyet alakítottak ki a menekültek számára. A menekülttábor kifejezés talán nem lenne pontos, hiszen az ellen a városvezetők a mai napig tiltakoznak, mégis valamiféle táborról van szó, ahol elkülönített helyen tartózkodhatnak a naponta érkező migránsok.
Magyarkanizsa központjában már napok óta alig látni migránsokat, a buszmegállóban ismét helyiek és környékbeliek várakoznak a padokon. A Fő teret az illetékesek még a múlt héten fertőtlenítették, a központban lévő boltról is lekerült az arab felirat, s az eladók is megerősítik, hogy csak ritkán tér be hozzájuk egy-egy migráns.
– Mióta a vásártéren vannak, alig jönnek be egészen idáig. Néha megjelenik egy-kettő. Korábban gondot okozott, hogy folyamatosan figyelnünk kellett rájuk, mert felnyitották az élelmiszereket az üzletben, vagy helyben elfogyasztották, de ha rájuk szóltunk, szó nélkül kifizették – meséli egyik kereskedő.
A vásártér felé haladva, a Gesztenyefasor utcában már kisebb-nagyobb csapatokkal lehet találkozni, bevásárlószatyrokkal a kezükben.
Az útról a vásártérhez kanyarodva pedig már messziről látni a tábor bejárata körül és odabent tanyázó embereket. Az egy héttel ezelőttihez viszonyítva láthatóan sokkal többen vannak, három sátor helyett immár hét nagyobbat és öt kisebbet számolok össze. Nemcsak a menekültek száma, hanem a tábor befogadóképessége is megnőtt. Az éjszakai eső után a drótkerítésen száradó ruhák vannak kiterítve, odabenn pedig sokan nyári viseletben dideregnek. A Vöröskereszt önkéntesei, akik naponta jönnek élelmiszert és ivóvizet osztani, délelőtt a helyszínen tartózkodnak. Sátruk előtt kisebb tömeg gyűlik össze, mint kiderül, ruhaneműt hoztak nekik. Mivel nagy a türelmetlenség, inkább eljönnek onnan, hagyják őket válogatni, mert mindenki egyszerre szeretne bejutni, hogy pulóvert találjon magára. A vöröskeresztes önkéntesek közül Baráth Szabolcs és Cseszkó Mónika mesélik, az éjjel több sátor beázott, és sokan nem hoztak magukkal meleg holmit, a meleghez vannak hozzászokva, valamint arról is beszámolnak, inkább az ivóvízre tartanak igényt, semmint a pástétomra. A vásártéren jelen van két fordító is, akik egészen délutánig kint vannak, hiszen sokan a migránsok közül angolul sem tudnak. A vöröskeresztesek és a fordítók is egyetértenek abban, hogy jobb ez a helyszín számukra, a migránsok is elégedettek, jelenleg annyi a panaszuk, hogy nincs helyben orvosi ellátás, és hideg van. De itt van lehetőségük a higiéniai szükségleteik kielégítésére, van áram, hogy a telefonjaikat feltöltsék, sőt internetezni is tudnak. A tábor bejáratánál pedig nemcsak taxisok állnak a rendelkezésükre, hanem két sütödés sátor is nyílt, ahol csirkés hamburgert és üdítőt árulnak a számukra.
Eközben Horgos központjában esténként egyre több menekült jelenik meg. Nemrégiben vízcsapot helyezett ki nekik az épülő művelődési ház parkolójában a helyi Tisza menti Vízművek Kft. Hétfőn este a közterek és a parkok megteltek szeméttel, egyik boltba folyamatosan érkeztek, az eladók, mivel nem tudtak egyszerre ennyi emberre figyelni, fokozatosan engedték be őket. Egyik eladó elpanaszolta, hogy sajnos találtak már az üzletben otthagyott üres üdítős és kávés flakont. A szemetet eddig a Komunalac egyetlen helybeli munkása takarította össze, önkéntesek segítették olykor a munkáját, de a helyi közösség elnöke, Bacskulin István elmondta, a helyzet kezelésére ezen a héten még három személyt kaptak.
