Csütörtök reggel már tele volt gyerekkel a tóthfalui régi iskola udvara, ahol a Tóthfalui Lovas Élménytábort tartják. Még Újvidékről is érkeztek résztvevők, akik vasárnapig táboroznak a faluban, és megtanulják a lótartás csínját-bínját. Gondolhatnánk, hogy egy feledésbe merülő elfoglaltságról van szó, a hétköznapi szóhasználatból is kikopott a lovas ekézés és a többi, igás állattal történő munkálat, ám úgy látszik, egyre többen vannak, köztük rengeteg gyerek is, aki nagy érdeklődést mutat a lovak gondozása, tartása iránt, vagy egyszerűen csak szeretik az állatot. Kálmán Jenő, az Almás-vasderes Hagyományápoló Egyesület elnöke örömmel számolt be arról, hogy ezen a nyáron két váltásban szerveznek ottalvós sátortábort, és mindkét időpontra teljesen beteltek a helyek, olyan sokan jelentkeztek.
– Ez a tábor már hatodik alkalommal zajlik Tóthfaluban. Az volt az indíttatásunk, hogy a gyerekekkel megszerettessük a lovakat, megtanítsuk nekik, hogyan kell az állattal bánni, hogyan kell gondozni, és hogy lássák, nem kell félni tőle, csak tudni kell vele bánni – mondta Jenő, akinek felesége és kisfia is a tábor oszlopos tagja, segítői. Bár a kisfia még csak totyog, de már idejekorán belenevelték a lószeretetet, így ékes példa lehet a táborozóknak, hogy a lovaktól nem kell félni, csak szeretni kell őket.
– Csütörtöktől vasárnapig tart az első tábor, ahol a hangsúly a lovazáson van, valamint színesítjük a programot, hogy senki se unatkozzon. Kézműveskedünk, csapatépítő játékokkal is készültünk. Az első napon csoportokat alakítottunk, megismerkedtek egymással és az oktatókkal a gyerekek. Megtanítjuk őket, hogyan kell az állatokhoz közeledni, melyek azok a jelek, amelyekre figyelni kell, mikor szeretne barátkozni egy ló, és mikor nem annyira. Megmutatjuk a szerszámokat és azok használatát, patát pucolunk, a fogatos és hátas szerszámokat is megmutatjuk, és természetesen kipróbáljuk a lovaskocsikázást is – magyarázta Jenő.
– A gyerekek közt vannak olyanok, akik először jöttek, de olyanok is, akik már jártak nálunk, összesen negyvenen érkeztek. Minden lóhoz van külön lovasunk, mintegy húsz. A szakácsunk gondoskodik a hasunkról, az éjjeliőr pedig a biztonságunkról. Vannak olyan gyerekek is, akik a délutáni foglalkozásra ugranak be, aminek szintén örülünk, hisz színes a csapat, a jókedv pedig szemmel láthatóan határtalan – magyarázta a szervező, aki azt is elárulta, hogy íjászok, ostorosok és tűzoltók is bekapcsolódnak a táborba, a gyerekek nagy örömére.
A tábor vasárnap csirkefogással végződik, ezt az érdekes játékot találták ki, így a gyerekek falusi környezetben, igazi autentikus közegben, mezítláb is akár, a lovak között tanulnak, szórakoznak.
A tábort a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
