Sikertelen volt a helyi járulék bevezetéséről szóló referendum Muzslyán, mivel a március 15-én, 16-án, valamint a 21-én, 22-én és 23-án megtartott referendumon nem járult az urnák elé a szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele. Hiába voksolt a polgárok 57 százaléka a helyi hozzájárulás (újbóli) bevezetésére, a referendum nem sikerült.
Muzslya helyi közösség területén 6949 szavazati joggal rendelkező polgár van a választói névjegyzéken, akik öt napon keresztül, négy szavazóhelyen szavazhattak. Az első, nem hivatalos adatok szerint a 67-es szavazóhelyen 696-an járultak az urnákhoz és 427-en szavaztak „igennel” 264-en pedig a helyi járulék bevezetése ellen voksoltak. A 68-as számú szavazóhelyen 518-an adták le szavazatukat, ebből 220 „igen” és 294 „nem” volt. A 69-es szavazóhelyen 606-an voksoltak, ebből 351-en támogatták a helyi járulék újbóli bevezetését, 255-en ellenezték azt. A 70-es szavazóhelyen 817-en szavaztak, 498-an „igennel” 317-en pedig „nemmel”.
Muzslyán két éve nincs helyi járulék, ami eddig már komoly gondot hozott a helyi közösségnek, de a civil szervezetek és a sportegyesületek munkájában is. Megpróbálták 2010 után meghosszabbítani, de a referendum – az alacsony részvétel miatt – akkor is eredménytelenül végződött. A jelenlegi szigorú törvényes feltételek mellett ugyanis nehéz biztosítani a pozitív végkimenetelhez szükséges szavazatok számát. (Mellékesen: a köztársasági parlamenti választásokon sem szavazott a muzslyaiaknak több mint a fele.) A helyi közösség tanácsa azt remélte, hogy ha majd párhuzamosan szervezik meg a referendumot a köztársasági választásokkal, akkor azzal majd sikerül „megmozgatni” a muzslyaiakat. Ez mégsem sikerült.
Hallai Zoltán tanácselnök szerint a helyi közösség tanácsa, a civil szervezetekkel karöltve, mindent megtett a referendum sikeressége érdekében. Három és félezer szórólapot hordtak szét, falugyűléseket szerveztek, elkészült egy fejlesztési terv, amelyben a polgárok elé tárták azt, hogy mire szándékozzák fordítani a helyi járulékból tervezett összeget. Megpróbálták összefogni, és az ügy mellé állítani a civil szervezetektől az egyházig mindenkit, aki fontosnak tartja Muzslya fejlődését. Ezért a tanácselnök köszönetet mondott mindazoknak, akik tettek a referendum sikerességéért.
Most egy új helyzet állt elő, ezért a referendum elemzése után a tanács – a civil szervezetekkel való megbeszélés után – majd levonja a szükséges következtetéseket.
– Úgy gondolom, hogy a civil szervezetekkel együtt sikerült egy példaértékű összefogást felmutatni, de sajnos ez nem volt elegendő a pozitív végkimenetelhez. Ugyanakkor gondba ejtő, hogy a szavazati joggal rendelkező muzslyaiak 60 százaléka nem szavazott, ami azt is jelentheti, hogy őket nem érdekli a falu sorsa. Az sem, hogy lesz-e miből támogatni a húsz-egynéhány civil szervezetet, a művelődési rendezvényeket. Vagy hogy mi lesz a Lehel labdarúgóival, vagy lesz-e pénz a női kézilabdacsapat további versenyzésére. Mi lesz a középületeinkkel, vajon azok is a szövetkezet sorsára jutnak? Miből tartjuk karban mindazt a kommunális infrastruktúrát, amely az elmúlt ötven év alatt a muzslyaiak hozzájárulásából lett kiépítve. Vagy hogyan pályázzunk, ha nem lesz miből biztosítani az önrészt? De sorolhatnám tovább a kérdéseket – nyilatkozta tegnap lapunknak a tanácselnök.
A referendumon azt tapasztalták, hogy nem szavaztak tömegesen a nyugdíjasok sem, azzal érvelve, hogy mivel ők amúgy sem kötelesek fizetni a helyi járulékot, így nem akarnak kötelezettséget megszavazni mások terhére. Az első elemzésekből az is kiderült, hogy a választói névjegyzék nem felel meg a valóságnak, hiszen az elmúlt években sok muzslyai költözött külföldre, esetenként elhunytak neve is maradt a névjegyzéken. Mindez pedig, a szigorú törvényszabályok mellett, úgyszintén akadályozta a referendum sikerességét.
