A Béga-csatorna újjáélesztéséről és turisztikai lehetőségeiről tartottak tegnap tanácskozást Nagybecskereken. A temesvári ADETIM társadalmi-gazdasági fejlesztési ügynökség, a nagybecskereki Banat regionális fejlesztési központ és a nagybecskereki Körzeti Gazdasági Kamara közös projektumának az a célja, hogy EU-s támogatással a Béga visszakapja azt a szerepét, amelyet egy évszázaddal ezelőtt még betöltött. Egyrészt, hogy iszaptalanításával a víz visszakapja az egykori minőségét, hogy visszaálljon a vízi közlekedés Temesvár és Nagybecskerek között, hogy kihasználhassák a vidék turisztikai lehetőségeit, ami remélhetőleg magával hozza majd a gazdasági fellendülést is.
A román–szerb határon átnyúló vizek közül a legszennyezettebb a Béga-csatorna. Vizének minősége olyan rossz, hogy semmilyen kategóriába nem lehet besorolni, öntözésre sem alkalmas, eliszaposodása miatt pedig egyes szakaszain hajózhatatlan. A halott folyó újjáélesztése örökzöld téma, különösen a határon átnyúló EU-s pályázatok megjelenése óta. A tervezéseknél tovább azonban nem jutottak. Az egyetlen konkrét munka, amely (a román oldalon) elkezdődött, az a Béga-töltésen épülő kerékpárút.
A Béga-csatorna az Alsó Tiszát és Nagybecskereket köti össze Temesvárral. Egykor fontos vízi út volt Nyugat-Európa irányába. Aztán 1958-ban, részben politikai, részben gazdasági okok miatt Jugoszlávia és Románia között leállt a hajóforgalom. Ettől kezdve pedig – a határ mindkét oldalán – szennycsatornaként kezelték. Miközben a két ország illetékesei egymást okolták, a Béga fokozatosan Európa legszennyezettebb folyójává vált.
Čedomir Janjić, Nagybecskerek alpolgármestere szerint a város egyik legfontosabb feladata az, hogy kiépítse a szennyvíztisztító berendezést, anélkül nem lehet újjáéleszteni a Bégát. Branislav Bugarski tartományi régióközi és önkormányzati titkár hangsúlyozta, hogy a Béga iszaptalanítása Bégafőig (Klek) stratégiai fontosságú, amelynek finanszírozására közösen pályáznak majd a romániai partnerrel az EU-s alapoknál.
