Összetartó és életerős közösség

A tordaiak mintegy kilencven százaléka földműveléssel foglalkozik, helyben ugyanis ez az egyetlen kereseti lehetőség. A többiek a közeli városokban, Nagykikindán és Nagybecskereken dolgoznak, ahol az utóbbi időszakban az érintett vállalatok a munkavállalók szervezett odautaztatását is megoldják. Helyben ilyen lehetőség nincs, aminek oka abban is kereshető, hogy még a legkisebb vállalatok is több lehetőséget látnak a nagyobb városokban, illetve a nagyobb lélekszámot számon tartó önkormányzatokban. 

A 2022-es népszámlálási adatok arról tanúskodnak, hogy a nagykikindai önkormányzat területén 49.326, a nagybecskerekiben 105.722, a bégaszentgyörgyi község területén pedig csak 13.412 polgár él.

A VÁRTNÁL NAGYOBB ÉRDEKLŐDÉS MUTATKOZOTT

Ebben az időszakban a mezőgazdasági termelők idejét és figyelmét leginkább a gazdaságaik újrabejegyeztetése, illetve a területalapú támogatások igénylése köti le a tavaly bevezetett eAgrar felületen, melyhez a bejegyzett termelők a területileg illetékes falugazdászok segítségét is kérhetik. Kiss Kornélia falugazdász arról számolt be, hogy Tordán tavaly kétszáz gazdaságot jegyeztek be, ezért arra számít, hogy a határidő végére legalább ugyanennyi gazdaságot fognak ismét bejegyeztetni.

– Ebben a pillanatban a folyamat nyolcvan százaléka befejeződött, a többiek esetében pedig még várjuk, hogy azok a területek és parcellák, melyekhez új adásvételi vagy új bérleti szerződések kapcsolódnak, azok átfussanak az ellenőrzéseken. Idén egyébként a legtöbben kalászosokat, búzát és árpát, napraforgót, illetve kukoricát vetettek – mesélte a falugazdász.

Kiss elmondta azt is, hogy néhány gazdaságban vetettek nagyobb darabon mákot, kisebb területeken fokhagymát, értékelése szerint azonban a konyhakerti növénytermesztés nem jellemző a tordaiakra, a gyümölcstermesztés viszont annál inkább: egy hektáron körtét, más területeken barackot, szilvát és mogyorót telepítettek. Ami az állattenyésztést illeti, az állattartó gazdaságok száma jelentősen megcsappant, a falugazdász adatai szerint csak tizennyolc maradt.

– Régen a tordai gazdaságok elképzelhetetlenek voltak az állatállományok nélkül, mára azonban ez teljesen megváltozott. A családok esetleg egy anyakocát tartanak, és csak annyi malacot hagynak meg, amennyi a saját gazdaságukhoz feltétlen szükséges, a többit értékesítik. Ami pedig a teheneket illeti, vannak már olyan utcák, ahol nem vásárolhatunk a háztól tejet, mert a teljes állományt felszámolták, mindenki inkább bikákat tart. Valamikor ezt elképzelhetetlennek tartottuk. Ehhez hozzájárult a tej ingadozó és bizonytalan ára, illetve a 2022-es évben lejátszódó aflatoxinos ügy. A tejgyárak nem vették át a tejet, illetve tudunk olyan gazdaságról, amelyik néhány hónap leforgása alatt három tejgyárat is váltott. Arra pedig nincs senkinek lehetősége, hogy egyik napról a másikra áttérjen a tejfeldolgozásra, mert arra is szigorú higiéniai és eszközöket érintő követelmények érvényesek – részletezte a falugazdász.

A Prosperitati Alapítványnak az utolsó három pályázati kiírása az év elején, illetve február elején zárult le. A fiatal házaspárok falusi ház vásárlására, az egyéni, mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésre, a mezőgazdasági termelők pedig mezőgazdasági fejlesztésekre pályázhattak. A falugazdász ezeknél a kiírásoknál is segített a jelentkezés folyamatában, így van némi rálátása azzal kapcsolatban, hogy mekkora volt az érdeklődés.

– Ezek a kiírások sokkal népszerűbbnek bizonyultak, mint amire én számítottam, tekintettel arra, hogy sokkal kevesebb gazdaság foglalkozik állattenyésztéssel, de azok is éltek a pályázat nyújtotta lehetőségekkel, akik önrészre tartanak sertéseket vagy más kisebb haszonállatokat. Egy-két gyümölcsösre vonatkozó pályázatot adtak át, illetve a helybeli pékség egy komolyabb tésztakészítő gép megvásárlására pályázott. Ez a vállalkozás már készített levesbe való tésztát, de ha a pályázatuk pozitív elbírálásban részesül, akkor különböző száraztészták készítését is vállalhatják, úgy a spagettiét, mint a makaróniét – tette hozzá Kiss Kornélia.

SZERETETET ADÓ KÖZÖSSÉG

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület – a többi civil szervezettel együtt – társszervezője a Tordai Művelődési Napoknak, melynek keretében ma este vendégül látják a Magyar Szó csapatát. Az egyesület munkájának kezdete 1947-re tehető, de a falu kultúréletének a múltja régebbre nyúlik vissza. 

– Az egyesület aktívan kiveszi részét a többi civil szervezet megmozdulásából, és ha csak egy szavalattal, egy citerazenével vagy egy énekkel is, de mindig ott vannak, hogy emelkedettebbé tegyék a rendezvény hangulatát. Tavaly számos fellépésen, versenyen és fesztiválon vettek részt: a Tordai Művelődési Napokon, a Kőketáncon, a falunapi rendezvényen, a Gyöngyösbokrétán, az Aranyciterán, a Szólj, síp, szólj! vetélkedőn, a törökkanizsai Észak-Bánáti Néptánctalálkozón, a Szent István-napi rendezvényen, a Kukoricafesztiválon, a Tordaiak Klubjának 25 éves jubileumi műsorán, illetve Törökbecsén a Ricsajon, de vendégszerepeltek Tiszaalpáron és Muzslyán is. A tánc-, a citera- és az énekcsoportokba jelenleg hatvan gyermek jár – mondta Sári Enikő, az egyesület művészeti vezetője.

– Számunkra minden gyermek kincs, éppen ezért tettük oda az összes csoport neve elé a Kincsünk megfogalmazást. Egy kicsi közösség vagyunk mi, de a falu apraja-nagyja, az iskola összes tanulója gazdagítja valamilyen formában az egyesületet. Közösségünk példát mutat, nevel és szeretetet ad – hangsúlyozta Sári Enikő. 

– A három citera- és a három énekcsoport mellett három tánccsoporttal is büszkélkedhetünk, a Kincsünk kis, középső és felnőtt tánccsoportokkal. A felnőttek között sok a külföldön élő fiatal, akik időről időre, bizonyos rendezvényeinkre hazatérnek fellépni. Ők olyankor próbálnak, amikor épp itthon tartózkodnak – mesélte a művészeti vezető.

VAN KIÉRT DOLGOZNI

A tordaiak számára a téli időszakban a legfontosabb rendezvénysorozat a Tordai Művelődési Napok, ami január 20-án kezdődött és március közepéig tart majd. Tavaly a Magyar Nemzeti Tanács ezt a rendezvénysorozatot kiemelt jelentőségű regionális rendezvénnyé nyilvánította. Dobai János, a tordai helyi közösség tanácselnökének értékelése szerint ez is azt bizonyítja, hogy mekkora jelentőségű ez a rendezvénysorozat a tordaiak és a környéken élők számára is.

– Bennünket továbbra is motivál az, hogy szinte minden megmozdulásunknak van közönsége. Nem annyian, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, de addig, amíg van kiért dolgoznunk, nekünk sincs okunk feladni. A rendezvénysorozat megnyitóját a magyar kultúra napja jegyében szerveztük, a zárást pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó megemlékezésünkhöz kötjük, amikor is a három Torda, Aranyostorda, Bihartorda és Torontáltorda találkozik. Számunkra különösen fontos a testvértelepülési együttműködés megtartása, de ugyanúgy a nemzeti identitásunk megőrzése és a ragaszkodás a gyökereinkhez. A tordaiak erejét egyébként az összefogás adja, melyre mi folyamatosan biztatjuk a helyieket. Fontos, hogy kitartsunk egymás mellett, és mindazt, amit elképzeltünk, elterveztünk, meg is tudjuk valósítani – hangsúlyozta Dobai. 

A helyi közösség az elmúlt időszakban fogadta el a 2024-es évre vonatkozó pénzügyi tervezetét. Mint ahogyan az kiderült, továbbra is szerény keretek között mozognak majd, még annak ellenére is, hogy a község a tulajdonában álló épületek általános költségeit, számláit fedezi. A tanácselnök szavai szerint a fennmaradó összegek nem elegendőek egy nagyobb beruházás megvalósítására, és ezért, a civil szervezetekkel karöltve, elsősorban a Torontáltorda Alapítvány révén próbálják a középületeiket felújítani, karban tartani, így egyebek mellett a kultúrotthont és a civil szervezetek új otthonát is.

– A művelődési otthon nyílászáróinak a cseréjével a végéhez közeledünk, a Bethlen Gábor Alapkezelő Kft. támogatásával; a civil szervezetek és az ifjúság otthonának a felújítása pedig a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Kft. révén zajlik. Számunkra mindkét beruházás nagyon fontos, hiszen a civil szervezeteink mindkét épületet használják. A művelődési háznál szükséges lenne még a tető felújítása, ugyanis az elavult és több helyen is beázik – számolt be Dobai János.

Tavaly folytatódnia kellett volna a határi utak kiépítésének is, de az önkormányzatban hibát vétettek a közbeszerzési eljárás során, így az az idénre tolódott. 

– A folytatást tavaszra várjuk, és reményeink szerint három dűlő hosszan fog szilárd határi út kiépülni, ami a mezőgazdasági termelők számára nagyon fontos, hiszen egy olyan szakaszt választottunk ki, amelyik tényleg nehezen járható – tette hozzá a tanácselnök.

Dobai fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a VMSZ az idei koalíciós megállapodásában is kérni fogja a Szerb Haladó Párttól a Basahíd–Torda–Pálmajor (Banatsko Karađorđevo) közötti útszakasz teljes felújítását, illetve a tordaiak kérésére kiegészítik azt az iskola tornatermének felépítésével is.

– Hiszem, hogy ezek a kérések előbb-utóbb megvalósulnak, ugyanis a vajdasági magyarság jelen pillanatban tényleg erős érdekképviselettel rendelkezik, úgy a köztársasági parlamentben, mint a tartományi képviselőházban, és ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezek a beruházások megvalósulhassanak – zárta gondolatait Dobai János.

Ma, szombaton, tartjuk meg Tordán a 80 éves Magyar Szó élőújságát és napilapunk mezőgazdasági mellékletének, a Magvetőnek a szokásos nyereményjátékkal egybekötött bemutatóját. A rendezvény 19 órakor kezdődik a tordai Művelődési Otthonban.
A Magyar Szó részéről jelen lesz Varjú Márta, napilapunk főszerkesztője, Varga Attila, a Magvető melléklet szerkesztője, Vidács Hajnalka újságíró, Kállai Göblös Nikoletta újságíró, az élőújság műsorvezetője, Ótos András fotóriporter, Bágyi Sándor, a terjesztőosztály munkatársa. Meghívott vendégeink Juhász Attila, a szerb kormány Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, Tóbiás József, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, Ótott Róbert, a tartományi mezőgazdasági titkárság titkárhelyettese, dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója. Házigazdánk Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke.
A műsor keretében a tordaiak részéről a helybeli óvodások, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kincsünk leánykórusa és a középső néptánccsoportja, illetve Kószó Apollónia zongoraművész és Csíkos Alekszandar trombitavirtuóz lép a színpadra, a törökbecseiek részéről pedig a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület Csalogató és Parapács néptáncegyüttesei szórakoztatják a közönséget. A színvonalasnak ígérkező műsor előtt egy fotókiállítást is megnyitnak Lukács Attila és a Nature Photographers Group természetfotóiból. A tordai szervezők – a hagyományoknak megfelelően – gazdag tombolával is készülnek a megjelentek számára. A belépőjegy ára 200 dinár lesz, amit elővételben a Florida üzletben lehet megvásárolni, és ami egy tombolajegyet is tartalmaz. A szervezők minden érdeklődőt várnak.